(57 id�zet) Amit ma demokr�ciak�nt m�velnek, annak nem sok k�ze van a res public�hoz; ink�bb szabadpiaci demokr�ci�nak h�vn�m. N�mi �nfegyelmez�ssel igen kellemes l�tforma, de hamar v�ge lesz, mert pimaszul halad a k�zpontos�t�s, a p�nz �s a hatalom centraliz�l�sa fel�; akkor pedig az �nfegyelmez�snek �s a kellemess�gnek is v�ge lesz. Nem valami diszkr�t fasizmus v�r r�nk, sok biol�giai k�r�t�ssel, teljes szabads�gelvon�ssal, viszonylagos anyagi j�l�tben? Auschwitz igazi probl�m�ja az, hogy megt�rt�nt, �s ezen a t�nyen a legjobb, de a leggonoszabb akarattal sem v�ltoztathatunk. Mindenkinek igaza van, aki hisz az igaz�ban; csak annak nincs igaza, aki semmiben sem hisz. Nem az �rt�kek omlottak �ssze; hasznavehet�s�g�k v�lt k�rd�sess�. Nem az igazs�g v�ltozott meg; csup�n m�sk�pp alkalmazz�k. Nem az a fontos, hogy van vagy nincs, csakis �s egyed�l az, hogy mi�rt hissz�k, hogy van vagy hogy nincs. A zseni cs�r�ja minden emberben megvan. De nem minden ember k�pes r�, hogy �let�t a saj�t �let�v� tegye.
Vajdaságban, már szinte nem maradt olyan magyar, aki nem vette fel a magyar állampolgárságot - jelentette ki Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arra emlékezve, hogy tíz éve döntött a Magyar Országgyűlés a kettős állampolgárság elfogadásáról. Pásztor István hangsúlyozta: már több mint 200 ezren éltek ezzel a lehetőséggel a Délvidéken. A Trianoni békeszerződés óta eltelt száz év alatt a magyarságnak meg kellett tanulnia zsákban táncolni - jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint Azerbajdzsán megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azáltal, hogy hazatérése után szabadon bocsátotta az örmény társa meggyilkolása miatt Magyarországon elítélt Ramil Safarovot. A bíróság ítélete szerint Magyarország nem sértett nemzetközi jogot azzal, hogy kiadta Azerbajdzsánnak Safarovot. A világban 5 495 061-en fertőződtek meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 346 232, a gyógyultaké 2 231 738 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint.
A mű címe több szempontból is értelmezhető. Köves Gyuri, a regény főhőse, így fogalmaz: "Végigéltem egy adott sorsot. Nem az én sorsom volt, de én éltem végig…" A főhős nem érzi magát önazonosnak már a történet kezdetétől fogva sem. A önazonosság problémája talán abban is fellelhető, hogy Köves Gyuritól a regényben egyszer sem halljuk kimondani saját nevét, azt mindig csak idézetként halljuk vissza. Nem érzi magát sem különösebben zsidónak, sem különösebben magyarnak. S a szörnyűségek megélése után, mikor hazatér, akkor sem találja meg a helyét, sem önmagát. A sorstalanság jelentheti a gyökértelenséget is. Köves Gyuri nem kötődik semmihez, még otthonához, családjához sem. S a sorstalanság jelentheti a jövőtlenséget is. Hazatér a főhős, de nem érzi, hogy lenne jövője. A regény műfaji szempontból több kategóriába is besorolható: Lehet önéletrajzi regény. Részben a korábban említett életrajzi egyezések miatt. A regényben a főhős naplószerű távlatból kommunikál felénk. Az elbeszélő azt a látszatot kelti, hogy az eseményeket akkoriban jegyezte le, amikor azok megtörténtek.
A történet egy tizenöt éves fiúról, Köves Gyuriról szól. Először az apját hívják be munkaszolgálatra, majd őt is egy vagonba terelik. Így kerül Köves Gyuri koncentrációs táborba. Munkaképesnek ítélik, ezért hajnaltól késő estig dolgoztatják társaival együtt. A rendkívül fárasztó munkától, valamint az alultápláltság és az embertelen körülmények miatt a főhős szervezete meggyengül. Ezért rabkórházban helyezik el. A fiú ezen a helyen tudja meg, hogy a koncentrációs tábor felszabadult. Köves Gyuri hazaindul, Pestre. Ám otthon időközben minden megváltozott. Apja meghalt, mostohaanyja újra férjhez ment, lakásukba idegen család költözött. A fiú nem képes beleilleszkedni az életébe, sorstalanul próbál új életet kezdeni. "Sosem kezdhetünk új életet, mindig csak a régit folytathatjuk" – nyilatkozott a szerző. 2005-ben Koltai Lajos filmet készített a regényből, melyhez a forgatókönyvet Kertész Imre írta. A Sorstalanság önéletrajzi ihletésű mű. Kertész Imre 14 éves korában (1944-ben) megjárta Auschwitzot, majd Buchenwaldot, ahonnan a lágerek felszabadítása után (1945-ben) tért haza.
A rendkívüli helyzetre való tekintettel arra az elhatározásra jutottunk, hogy A Széchenyi-Kossuth vita címmel 2020. március 18-ra tervezett rendezvényünk később kerül megrendezésre a Habsburg Történeti Intézetben.
Bemutatkozás - Honlap - Pályázat - Súgó A Kertész Imrével folytatott tárgyalások, majd az özvegyével kötött megállapodás értelmében és a magyar kormány 1812/2016 (XII. 20. ) határozata alapján 2017 januárjában megalakult az író nevét viselő Intézet, amelynek működtetője a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. Az Intézet fő célkitűzése az író emlékének méltó ápolása, kiadatlan műveinek és a róla szóló irodalmi anyagoknak az összegyűjtése, feldolgozása, sajtó alá rendezése. Az Intézet feladatai közé tartozik a hazai és külföldi magántulajdonban fellelhető iratok gyűjtése, illetve a közgyűjtemények dokumentumairól másolatok készíttetése, azok tudományos igényű feldolgozása, publikálásra való előkészítése. Az Intézet minél szélesebb közönségréteg számára kívánja hozzáférhetővé tenni Kertész Imre műveit, és a későbbiekben támogatni fogja fordítói, kutatói ösztöndíjakkal az életmű népszerűsítését. A Kertész Imre Intézet által kezelt iratanyag és könyvállomány több forrásból táplálkozik, s folyamatosan bővül.
2019. január 24. Még várniuk kell Kertész Imre kutatóinak Pert nyert Schmidt Mária közalapítványa, Kertész Imre hagyatéknak nagy része azonban továbbra is Berlinben lelhető fel. A hazai kutatást egyelőre nem könnyíti meg a… 2017. november 30. Rámozdul a Kertész-hagyatékra az MMA Az MMA-val közös, nem nyilvános szimpóziumot rendez ma a Schmidt Máriáék közalapítványa által létrehozott Kertész Imre Intézet. Noha jelenleg nincs törvényes… 2016. december 22. Schmidt Máriáéknál a Kertész-hagyaték Januártól működteti az idén elhunyt Nobel-díjas író, Kertész Imre hagyatékának gondozására és írói emlékének ápolására létrejövő Kertész Imre Intézetet a…
A koronavírus-járvány miatt fennálló veszélyhelyzetre figyelemmel nem hívja össze a Fővárosi Közgyűlés rendes májusi ülését Karácsony Gergely főpolgármester. Hazánkat nem döntötte le a lábáról a koronavírus-járvány, a gazdaságvédelmi akcióterv keretében már több mint egymillió embernek nyújtott segítséget a kormány – mondta Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese. A munkahelyvédelmi bértámogatást 9500 vállalat vette igénybe, ami 125 ezer munkavállalónak jelent többletbért - közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Csökkent a természetes fogyás Magyarországon az első negyedévben, miközben kétszer annyi házasságot kötöttek, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Megtartja nyári táborait a Rákóczi Szövetség - közölte a szövetség elnöke. Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával, és a világjárvány idején megtapasztalt ésszerű együttműködést szeretné továbbfejleszteni - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bukarestben.
Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0, 9 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Május 26-a nem csak az őszödi beszéd évfordulója - hívta fel a figyelmet a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hollik István emlékeztet: 10 éve ezen a napon szavazta meg a parlament Fidesz-KDNP-s többsége az egyszerűsített honosításról szóló törvényt. Gyurcsány Ferenc rosszul tette, hogy zárt körben mondta el a saját korábbi kormányzásáról szóló beszédet, mivel annak az Országgyűlésben lett volna a helye - mondta Lendvai Ildikó az Origónak. Az MSZP volt vezetője szerint a párton rajta maradt a beszéd bélyege, de a 2010-es választási vereségben sokkal nagyobb szerepet játszottak a 2006-ban meghozott megszorító intézkedések és a 2008-ban kezdődő gazdasági világválság. Az őszödi beszédbe és az MSZP politikai teljesítményébe volt belekódolva a szocialisták bukása - mondta Deutsch Tamás a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában. Az MSZP számára Gyurcsány Ferenc hozta el a véget – mondta Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet vezető elemzője a 14 éve elhangzott őszödi beszéd kapcsán, a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában.