Most itt vagy: Főoldal / Bejegyzések: Babits Mihály Jónás Könyve Elemzés Babits Mihály életmű 2013. május 10. péntek By Szólj hozzá! A XX. század elején Magyarországon a gazdasági és társadalmai fejődés egy új városi értelmiségi réteg megjelenését tette lehetővé, mely új életérzéseket és új témákat hozott magával a költészetbe. … [Tovább olvasom... ] about Babits Mihály életmű Babits Mihály – A próféta szerep vállalása 2013. március 10. vasárnap By ErettsegizzAdmin Szólj hozzá! Neved: Szabó Márk 1. ) Életút: 1883. november 26-án született Szekszárdon. Édesapja Babits Mihály, édesanyja Kelemen Auróra. Apjának erkölcsi szigorúsága, anyjának finom műveltsége, versszeretete, s a család mély vallásossága … [Tovább olvasom... ] about Babits Mihály – A próféta szerep vállalása Babits Mihály költői szerepvállalása a Jónás könyve és a Jónás imája című verseiben 2013. január 28. hétfő By ErettsegizzAdmin Szólj hozzá! Készítette: Vajóczki Virág Babits Mihány életéről röviden Babits Mihály 1883-ban született Szekszárdon nagy múltú, értelmiségi családban.
S a gyönyörök fája megszedetlen… Türelmetlen ver a szivünk strázsát, mint az őr ha tudja már váltását. Idegesen nyitunk száz fiókot. Búcsúízzel izgatnak a csókok. Öreg öröm, nem tud vigasztalni: óh jaj, meg kell halni, meg kell halni! Olvad a hó, tavasz akar lenni. Mit tudom én, mi szeretnék lenni! Pehely vagyok, olvadok a hóval, mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj. Mire a madarak visszatérnek, szikkad a föld, hire sincs a télnek… Csak az én telem nem ily mulandó. Csak az én halálom nem halandó. Akit egyszer én eleresztettem, az a madár vissza sohse reppen. Lombom, ami lehullt, sohse hajt ki… Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni! Barátaim egyenkint elhagytak, akikkel jót tettem, megtagadtak; akiket szerettem, nem szeretnek, akikért ragyogtam, eltemetnek. Ami betüt ágam irt a porba, a tavasz sárvize elsodorja. Száradt tőke, únt tavalyi vendég: nekem már a tavasz is ellenség! Csak te borulsz rám, asszonyi jóság, mint a letört karóra a rózsák, rémült szemem csókkal eltakarni… Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!
Humor forrása az irónia is, pl. Jónás egy helyen azt mondja, "sós hús lett belőlem" (ez egy kifejezetten groteszk rész, amikor a cet gyomrában van). A patetikus-tragikus és az ironikus-komikus hangnem kettőssége végig jelen van a műben. Az emelkedett stílust úgy éri el Babits, hogy utánozza a Biblia ódon nyelvét, azaz archaizál. Ez a témához illő régies színezetet ad a műnek. Megjelennek pl. a mai beszédben már nem használt, régies múlt idejű igealakok, pl. fölkele, elbocsátá, üvölté, így lőn, rühellé (elbeszélő múlt) stb. Az egykori bibliafordítók latinizmus ait is alkalmazza Babits (erőteljesen érezhető pl. a Károli Gáspár-féle, 1590-ből származó fordítás hatása). Latinizmusokat, azaz olyan szószerkezeteket használ, amelyek a latin nyelvből tükörfordítással kerültek a magyar szövegbe, ezért nem a magyar nyelvtani szabályokhoz igazodnak, pl. "futván az Urat" szerepel ahelyett, hogy "futván az Úr elől" (mert a latin "fut" igének tárgy a vonzata). A komikum ellenben az alacsonyabb nyelvi rétegből származik.
S ha kiszakad ajkam, akkor is, e vad, vad március évadán, izgatva belül az izgatott fákkal, a harci márciusi inni való sós, vérizü széltől részegen, a felleg alatt, sodrában a szörnyü malomnak: ha szétszakad ajkam, akkor is, ha vérbe lábbad a dallal és magam sem hallva a nagy Malom zúgásán át, dalomnak izét a kínnak izén tudnám csak érezni, akkor is mennyi a vér! - szakadjon a véres ének! Van most dícsérni hősöket, Istenem!
"Kelj föl és menj, mert én vagyok az Isten. Menj, a nagy Ninivéig meg se állj, s miként éledbe írtam, prédikálj! ". A ninivei kereskedők, színészek között mondja el szónoklatát Jónás. Jónás hangvétele fenyegető: "nagy Ninive, térj meg, vagy kénkövekkel ég föl ez a város". Jónást kicsúfolják, kinevetik, lekezelik, lenézik. Arra következtethetünk, hogy a Niniveiek úgy érzik, hogy náluk nagyobb hatalom nincs – pénz világa. Jónás kimegy a pusztába, és várja Isten büntetését, hogy leégjen Ninive. A megalázás érzése fűti a próféta haragját újabb monológja közben. Jónás megfogalmazza prófétai küldetéstudatát, mely szembe helyezkedik a korábbi kijelentésével:De böjt s jámborság néked mint a példa, mert vétkesek közt cinkos aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér: nincs mód nem menni ahova te küldtél. " Jónás ígéretéhez híven elmegy Ninivébe, hogy megtérítse a bűnös várost. A korábban gyáva és meghúzódó Jónás hatalmas indulattal és hangerővel hirdeti az Úr üzenetét. A város lakói kinevetik és megszégyenítik.
Racskó Gyuláné Babits Mihály Jónás könyve című művének elemzése. MA/MSc, József Attila Tudományegyetem. PDF Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB) Institution József Attila Tudományegyetem Faculty Faculty of Arts Department nincs megadva Discipline Humanities Specialization magyar Supervisor(s) Supervisor Supervisor scientific name label Email EHA Dr. Krajkó András adjunktus UNSPECIFIED UNSPECIFIED Item Type: Thesis (MA/MSc) Fieldofstudy: irodalom Depositing User: BTK szerkesztő Date Deposited: 2015. Jan. 16. 11:26 Last Modified: URI: Actions (login required) View Item
Elsősorban a gondolati líra területén hozott újat, de széleskörű érdeklődése … [Tovább olvasom... ] about Babits Mihály költői szerepvállalása a Jónás könyve és a Jónás imája című verseiben Babits Mihály Jónás Könyve Elemzés 2010. június 14. hétfő By ErettsegizzAdmin 2 hozzászólás Babitsot saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték. A gondolkodó emberek előtt már a '30-as évek elején felrémlett egy új háború pusztításának látomása. A kultúra s az emberiség féltésének morális aggálya fordította szembe a jogtipró állammal, elsősorban a nacionalizmusra épülő militarizmusok diktatúrájával. A Jónás könyvét súlyos operációja után a … [Tovább olvasom... ] about Babits Mihály Jónás Könyve Elemzés