[5] Meghatározza a különböző kategóriákba tartozó földet művelők birtokmaximumát, valamint az állattartó telepek kedvezményes birtokmaximumát, így akadályozva a birtokmonopóliumok kialakulását. Szabályozza az elővásárlási jogot és annak gyakorlását, valamint a különböző típusú földtulajdon illetve hasznosításról szóló szerződések hatósági jóváhagyásának rendjét, amelyet mezőgazdasági igazgatási szervek gyakorolnak.
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Belépés és ügyintézés Lépjen be kamarai azonosítója és jelszava megadásával! E-Iroda Published on 2016-03-29 09:50:35 Modified on 2016-03-29 11:53:48 By Werkner Anita 2982 downloads Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei Megye: Település: Tájékoztatási Szolgáltatás irodái: KÉZIKÖNYVEK, TÁJÉKOZTATÓK Tisztelt látogatónk! A portál cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen. Elfogadom
A földforgalmi törvény, vagy másként a földtörvény Magyarország vitathatatlanul nemzeti tulajdonát képező föld forgalmazásának, hasznosításának feltételeit szabályozza a 2013. évi CXXII. törvényben "A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról" címmel, s csak a mezőgazdasági és erdőgazdasági földekről szól, nem más földterületekről (mint pl. a bányászati területek). [1] A törvény megalapozása és célja [ szerkesztés] A törvényt Magyarország alaptörvénye Alapvetés fejezetének P. cikkének kettes bekezdése alapozza meg. [2] A törvény elsődleges célja a bevezetésben megfogalmazottak szerint a falvak fenntarthatóságának biztosítása, a közepes méretű farmergazdaságok elterjedésének segítése, a mező- és erdőgazdálkodás versenyképességének növelése, a tulajdonszerkezet kívánatos javítása. A törvény szerkezete, rövid tartalma [ szerkesztés] A törvény a záró rendelkezésekkel együtt összesen hét fejezetből, 75 paragrafusból áll. Az első fejezet meghatározza a törvény tárgyát, valamint a törvényben használt fogalmakat.
(2) Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni. " 12. A haszonbérlet időtartama Források [ szerkesztés] 2013. törvény - Földforgalmi törvény a Nemzeti Jogszabálytárban Földforgalmi törvény a Netjogtárban További információk [ szerkesztés] Agrotrend mezőgazdasági szakportál Földtörvény kifejezést a keresőbe írva Földtörvény módosítás MoszAgrar A földtörvény változásai Jogászvilág HVG földtörvény Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
↑ ["(2) * A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. "] ↑ 1993. évi 48. törvény a bányászatról - Netjogtár [ halott link] ↑ "10. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg, egy hektárt meg nem haladó mértékben, amennyiben nem tartozik a földműves fogalomkörébe a szerző. " [1] ↑ "13. § (1) A tulajdonszerzési jogosultság feltétele – ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket –, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja. "
A törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre azzal az első paragrafusban megfogalmazott feltétellel, hogy azok a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld fogalomkörét fedik le, azaz itt nincs szó bányatelekről, amely a 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról [3] alá tartozik. Az értelmező rendelkezések abc sorrendben tartalmazzák a fogalmakat az állattartó teleptől az ültetvényig huszonhét pontba foglalva (néhány példa a felsorolásból:birtok, földműves, fiatal földműves, helyben lakó, helyben lakó szomszéd, stb. ) A második fejezet tárgyalja a föld tulajdonjogának megszerzését a kivételek felsorolásával. Magyarországon földtulajdont - ezen törvény eltérő rendelkezését kivéve - belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. [4] Ez a termőföld elaprózódását kívánja gátolni. A tulajdonjog szerzésébe nem értendő bele a föld törvényes öröklése, a kisajátítás és a kárpótlási célú árverés útján történő szerzés. Fontos kitétel, hogy földtulajdon szerzése teljes bizonyító erejű magán- vagy közokiratot tételez fel, amely tartalmazza nyilatkozatként, hogy a szerző a föld használatát másnak nem engedi át, 5 éven belül nem hasznosítja más célra stb.
Szelídgesztenye A szelídgesztenye fa Természetvédelmi státusz Nem fenyegetett Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Core eudicots Superrosidae Rosidae Eurosids I Rend: Bükkfavirágúak (Fagales) Család: Bükkfafélék (Fagaceae) Nemzetség: Gesztenye (Castanea) Faj: C. sativa Tudományos név Castanea sativa Mill. Elterjedés Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Szelídgesztenye témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szelídgesztenye témájú médiaállományokat és Szelídgesztenye témájú kategóriát. Szelídgesztenyefa termése Castanea sativa fatörzs metszete A szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa (Castanea sativa) a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafaj. Hívják még édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének is, de a termőhelyein egyszerűen gesztenyefa a neve. 2007-ben az év fájává választották. [1] Származása, élőhelye [ szerkesztés] Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen.
[2] ↑ "11. § (1) A 10. §-ban foglaltaktól eltérően, a föld tulajdonjogát – a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkozás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében – az állam, valamint a (2) bekezdésben meghatározott jogi személy is megszerezheti a (2) bekezdésben meghatározott esetekben és feltételekkel. (2) A föld tulajdonjogát a) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel, b) jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra, c)6 a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram és településfejlesztés céljára szerezheti meg. " [3] ↑ "44. § (1) A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – legfeljebb 20 évre köthető meg.
§ (2) [6] bekezdésében meghatározott tulajdonszerzéshez. " A harmadik fejezet kitér a haszonélvezeti jog szabályaira és a használat jogának megszerzésére. A negyedik fejezet a használat fogalmát fejti ki részletesen (pl. haszonbérlet, szívességi földhasználat, rekreációs célú földhasználat, stb. ). Felhívja a figyelmet a Ptk. kötelező használatára az összefüggő fogalmak tekintetében. Megfogalmazza a földhasználati jogosultság megszerzésével, tilalmával és megengedett mértékével kapcsolatos fogalmakat, teendőket, valamint a haszonbérlet időtartamát (minimum egy gazdasági év, maximum húsz esztendő, míg az erdő esetében 10. év). [7] Megszabja a hatósági jóváhagyási kötelezettséget a kivételek felsorolásával. Az ötödik fejezet a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzéséről és a kényszerhasznosításról szól. A hatodik fejezet hatálytalanítva a 2018: CXXXVI. törvény 21. § b) pontjával. A hetedik fejezet a zárórendelkezéseket tartalmazza. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ "1. § (1) Ez a törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. "