A végrehajtási eljárás megindulásához tehát minden esetben szükség van egy jogerős polgári, büntető vagy közigazgatási határozatra, amely lehet bírósági, közjegyzői vagy például adóhatósági határozat. A bírósági végrehajtás jogszabályban meghatározott keretek között zajló állami kényszer intézkedés annak érdekében, hogy az adóstól a pénztartozást be lehessen hajtani. A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, tehát a bankszámlán lévő összegből, az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából kell elsődlegesen behajtani. Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható (ingó és ingatlan egyaránt). Míg a bírósági végrehajtás során, a bírósági végrehajtók kötelesek bizonyos sorrendet tartani, miszerint a tartozás megfizetésére előbb fel kell hívni az adóst és csak teljesítés elmaradása esetén a bankszámláról leemelni, illetve munkabérből letiltani a tartozást, addig az adóhatóságnak joga van arra, hogy ilyen előzetes felhívás nélkül is inkasszót, vagy munkabér letiltást kérjen, illetve akár rögtön az ingatlanunkra vonatkozóan kezdjen végrehajtási eljárásba.
(Nemcsak erről, hanem arról is döntöttek a parlamentben, hogy új munkaszüneti nap lesz Magyarországon. ) További feltétel, hogy egyetlen lakóingatlana legyen az adósnak, és hat hónapja ott lakjon a végrehajtás előtt. A változtatással az előterjesztők annak a mintegy 145 ezer családnak szeretnének segíteni, amelyik reménytelen helyzetbe kerülne a kilakoltatási moratórium március 1-jei lejárta után. A törvénymódosítás célja, hogy a lefoglalt ingatlanokat minél magasabb áron értékesítsék, valamint, hogy a fennálló követelések is a lehető legnagyobb mértékben térüljenek meg.
Az eddigieknél szigorúbb feltételek mellett, az ingatlan becsértékének száz százalékán lehet ezentúl árveréseket tartani - többek között ezt tartalmazza a bírósági végrehajtásról szóló törvény kedden elfogadott módosítása, amelyet 165 igen szavazattal, 1 nem ellenében hagytak jóvá a parlamentben a képviselők KDNP-s kezdeményezésre. A módosítás értelmében egy év sikertelen árverezés után is csupán a becsérték 90 százalékán lehetne elárverezni a végrehajtás alatt álló ingatlant - írja az MTI. A kereszténydemokrata képviselők által eredetileg javasolt változtatás az érték 80 százalékra csökkentésére adott volna lehetőséget, végül azonban a törvényalkotási bizottság módosító javaslata nyomán ezt megemelték 90 százalékra. A fentiek mellett, a végrehajtásban érintett összes fél - vagyis az adós és mindenki, aki felé tartozása van - közösen megállapodhat egy alacsonyabb összegben is, amelyért árverés során értékesíthető az ingatlan. Ebben az esetben azonban megszűnik minden fennmaradó követelés és tartozás.
Ha közös költség tartozásunk áll fenn, akkor a közgyűlés, illetve – felhatalmazás alapján – a közös képviselő jogosult az ingatlanra jelzálogjogot bejegyeztetni. A jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése azért fontos biztosíték a Társasháznak, mivel az ingatlan eladása esetén a vevő látni fogja a tulajdoni lapból, hogy tartozás terheli az ingatlant és feltételként fogja szabni a tartozás rendezését. Ezen biztosítékon kívül a Társasházak általában fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeznek, amely nem peres eljárás során a közjegyző lesz az, aki a kérelmező igényét eljuttatja az adósnak, akinek 15 napja van arra, hogy ellentmondással éljen. Ha a kötelezett ellentmond, akkor peres eljárás keretében, bíróság előtt folytatódik az ügy. Amennyiben ellentmondásra nem kerül sor, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és a közjegyzőnek lehetősége van arra, hogy a jogosult kérelmére a végrehajtási eljárást megindítsa. A lakásunk vagy házunk, illetve telkünk után tulajdonosként, vagy haszonélvezőként terhelhet bennünket az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű építményadó és/vagy telekadó.
tv. 2017. március 7-én elfogadott módosítása Átnéztük a most a végső szakaszába forduló lakás- és házárveréseket a bírósági végrehajtás elektronikus árverési felületén. A körülbelül 2, 5 ezer árverés közül nem egészen egy százalék keltette fel a vevők figyelmét a most lehetséges 70 százalékos áron, és csak egyetlen ingatlanra adtak be a kikiáltási árnál magasabb ajánlatot, de a becsérték összegét az sem érte el. (Tény persze, hogy ezek az értékesítések még nem fejeződtek be, de éppen ezekre az ügyletekre vonatkozik már az új törvény. ) Ha az ingatlan becsértéke jóval alacsonyabb a tartozásnál, akkor a bank, követeléskezelő, illetve faktorcég nehezen (ha egyáltalán) hajlik az árverési ár jelentős csökkentésére. Ebbe azonban biztosan nem egyeznek bele azok az adósok, akiknek tartozása kisebb, mint lakásuk értéke. A késedelemi kamat és a pokoli költségek (most gyorsuló) emelkedése után viszont ez a helyzet meg is változhat. A valóban jól hangzó törvénymódosítás hatása tehát az lehet, hogy a választásokig biztosan nem kell szembesülni a fejük fölül a tetőt elvesztő emberek kétségbeesett tiltakozásával.