4, I steni igazságszolgáltatás az eposz végén: Zrínyinek és a szigetvári hősöknek a lelkét angyalok viszik a mennyországba. 5, A mű mondanivalója: három tábor áll szemben egymással: a törökök és a magyar várvédők, illetve a magyar várvédők és a többi magyar. Az író szigetvárnak hősiességével mutat példát az egész magyarság számára. Azt mutatja, hogy milyeneknek kellene lenniük az igazi haza szerető embereknek. A várvédők önfeláldozásával erkölcsi példát mutat Zrínyi. 6, Nyelvezete: Göcsei nyelvjárásban íródott. Sok a török szó, kifejezés, vizuális ábrázolásmód, a halál eufemisztikus (körülírásos, megszépítő) leírása. A népi epika elemei is megtalálhatók a műben: közmondások, szólások, valamint sok költői eszköz: megszemélyesítés, hasonlat, metafora, jelző. Gazdag szókincs jellemzi 7, Verselése: hangsúlyos négyütemű 12-es. Ezek a 12-es sorok néha 11 vagy 13 szótagok – az egyhangúság elkerülése. 8, Az eposz barokk jellegét adja: – zárt, monumentális szerkezet. – fény- árnyékhatás (ellentétek ábrázolása a műben).
Szigeti veszedelem teljes mű elolvasása itt. 1, M űfaja: barokk eposz 2, K eletkezési ideje: 1645-46 telén 3, Í rói szándéka: a szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatásával erkölcsi példát mutatni a magyarság számára + magyar nyelvű eposz megteremtésének kísérlete. 4, Forrásai: históriás énekköltészet (Tinódi Lantos Sebestyén) Vitézi költészet (Balassi Bálint, Rimay János) Európai eposzköltészet (a műfaj mintát ez szolgáltatja) Homérosz ésVergilius eposzai Odüsszeia, Iliász Aeneis (énisz) Tasso: megszabadított Jeruzsálem c. eposz 5, Témája: Szigetvár 1566-os évi ostroma. A mű gondolat menete: a török Isten büntetése a magyarság bűnei miatt, a várvédők minőségi fölénye a törökök mennyiségi fölényével szemben is dicsőséget arathat. A törökök győznek ugyan, de az erkölcsi győzelem a magyaroké. A várvédők a legkiválóbb erények testesülnek meg: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság. Ezzel mutat példát az egész magyarság számára. Minden magyarnak ilyennek kell lennie.
Az Isten által Magyarország ellen küldött török sereg a világhódító Szulimán szultánnal már meg is indult Magyarország ellen. Minden reménye és ereje megszámlálhatatlan sokaságában van, csak még azt nem tudja, hogy Eger vagy Szigetvár ellen induljon-e. Ezt a problémát oldja meg a siklósi kaland: Mehmed, boszniai basa előhadának váratlan megsemmisítése, és a fogságba ejtett pécsi Szkender bég esete, Zrínyire vonja a szultán haragját, így a török sereg Szigetvár ellen indul. Közben a várban a kapitány buzdító beszédben figyelmezteti katonáit a hősies feladatra. Szulimán útközben követeket küld Zrínyihez, hogy megadásra szólítsa fel őket. Válaszul Zrínyi rajtaüt a szultán előhadán, és hatalmas pusztítást visz véghez a török seregben. 2. (7. -13. ének) A vár ostromát részletezi. Szulimán hada megérkezik Szigetvár alá. A költő művészien úgy mutatja be a roppant sereg közeledését, ahogy a várkapitány látja a bástya faláról. Máris összecsap a két sereg, a legvitézebb ellenfelek – Deli Vid (magyar) és Demirhám (török) is egymásra találnak a harc forgatagában.
b, Arszlán, budai pasa elhatározása (Szigetvár ellen indul) c, Zrínyi és a magyar védővárak bemutatása (Zrínyi imája) 15 énekből áll, terjedelmes bevezetés, amelynek célja: hihetővé tenni azt, hogy a nagyszámú török sereg mégis legyőzhető. A kisebb csatákban, portyázásokban mindig a szigetváriak győznek. Csak a 7. énekben kezdődik a várostrom, a főcselekmény jellemző a szerkezetre az eposzi sajátosságok. – fohásszal indul (Szűz Máriához, a magyarok védőszentjéhez). – témamegjelölés: "fegyvert, s vitézt éneklek". – seregszemle: a török és a magyar tábor bemutatása Epizódok láncolatából áll a mű 1, S zerelmi epizód: delimán és Cumilla szerelme (török). Deli Vid és Borbála szerelme (magyar) a hitvesi szerelem szép példája. 2, Galamb – epizód: a mű szerkezetében fontos szerepet játszik. Zrínyi levélben kér segítséget, amit egy postagalambbal küld el, de a levél a törökök kezébe kerül, akik egy végső ostromra szánják el magukat. 3, A 15. ének a végső ostrom bemutatása, Szulimán halála Zrínyi kirohanása, harca a török ellen.
A török sereg már elvesztette legjobb vezéreit, haditanácsa ismét eredménytelenül oszlott szét, és Szulimán már arra gondolt, hogy szégyenszemre elvonul a vár alól. A hős magyar védősereg erkölcsi győzelme ezzel teljessé vált, és nyilvánvalóvá lett a török sereg erkölcsi vesztesége is. A történelmi tényeket (vagyis, hogy Szigetvár annak idején, 1566-ban elesett) azonban a költő nem másíthatta meg. Ezt a fordulatot hozza meg a szigetváriak török kézre került postagalambja. A levélből a szultán tudomást szerez a vár tarthatatlanságáról. 3. (14. -15. ének) Az utolsó nagy szerkezeti rész a befejezés, a döntő ostromban Zríyni kirohanását meséli el. Szulimán nekibátorodva végső ostromot rendel el. Deli Vid és Demirhám is megvívják utolsó csatájukat. Zrínyi összegyűjti megmaradt vitézeit, és kiront velük. Maga a hadvezér küldi halálba előbb Delimánt, majd magát a szultánt is. Az irtózatos harcban Zrínyi közelébe senki se mer menni, távolról, egy janicsár puskagolyója végez vele. A mű és a szereplők jellemzése Az eposz alakjai a témának megfelelően 2 nagy csoportra oszlanak: a magyar várvédők és az ostromló törökök csoportjára.
Ezt a két ellentétes erőt képviselik a hősök is, akik közül a magyar részről Zrínyi, Deli Vid, Farkasics, Juranics és Radivoj, a török részről Delimán, Demirhám és Hammimám a legvitézebbek. Az eposz cselekményét a két sereg egymás elleni harca alkotja. A maroknyi magyar védősereg a hazafiság és a katonai erények megtestesítője. A legodaadóbb szeretet jellemzi őket. Tudják, hogy Szigetvár védelmében az egész magyarságért harcolnak. Ebben a harcban nem ismernek megalkuvást, és az utolsó szálig kitartanak. Nagyszerű egység, öntudatos fegyelem fogja őket össze. Olyan példamutató közösség ez, amely valóban meg tudja törni a török sereg erejét. A törökök között is vannak kiváló vitézek. A török sereg is hatalmas szervezett erő, és maga a világhódító szultán a vezére. A költő nem kicsinyli le a török erejét: a várvédő hősöknek méltó ellenfelet kellett felmorzsolniuk. A török sereget a hódításvágy viszi harcba, majd előbukkannak gyengeségeik is: az egyénileg kitűnő vezérek egymás ellen fordulnak, seregüket széthúzás és önmarcangoló szenvedélyek bomlasztják.