A vesében kialakuló ciszták lehetnek örökletesek és nem örökletesek, okozhatnak problémákat és maradhatnak tünetmentesek is. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa a veseciszták típusairól, a diagnózis és a kezelés lehetőségeiről beszélt. Egyszerű vesecisztától a multicisztás vesebetegségig A ciszta tulajdonképpen egy folyadékkal teli tömlő, amely a vese esetében kialakulhat a kéreg- és a velőállományban is. A ciszták előfordulhatnak önállóan, és lehetséges, hogy néhány darab alakul ki a vesében és elfoglalhatják akár szinte az egész veseállományt is, méretük a mikroszkopikustól a néhány centisig terjed. A veseciszták kialakulhatnak öröklődés útján (mint például a policisztás vesebetegség) vagy nem örökletes úton is (ahogyan az egyszerű veseciszta és a multicisztás vesebetegség). A leggyakoribb veseciszta típusok tehát az alábbiak: Egyszerű veseciszta Az esetek nagy részében nem okoz tünetet, többnyire más okból végzett hasi ultrahang vizsgálat során fedezik fel. Ha már felfedezték, célszerű rendszeresen, méretétől függően 3-4 évente, illetve hasi tünetek esetén gyakrabban ellenőrizni.
Az egyszerű veseciszta általában nem okoz tünetet, csak melléklelet. Ha már felfedezték, célszerű rendszeresen, méretétől függően 3-4 évente, illetve hasi tünetek esetén ultrahang-vizsgálattal ellenőrizni. A nagyobb ciszta befertőződhet, ilyenkor húgyúti fertőzésre utaló tünetek fordulhatnak elő jelentős vizeleteltérés nélkül is. Ha a ciszták feszülnek, nagyméretűek, akkor a vesetok feszülése miatt tompa fájdalmat, kellemetlen közérzetet okozhatnak. Ritkán az egyszerű veseciszta is okozhat magasabb vérnyomást. A felnőttkori cisztás betegség első tünetei általában a korai felnőttkorban jelentkeznek.. A ciszták száma évről évre nőhet, illetve az egyes tömlők mérete is változhat. Az elváltozás mindkét vesében megfigyelhető. Az első tünet a hasi, deréktáji fájdalom lehet, a vesék megnagyobbodása miatt. A vesék megnövekedése a ciszták számának és méretének növekedésével függnek össze. A fájdalom élessé vagy görcsössé is válhat, a ciszta bevérzése, elfertőződése vagy a gyakran kialakuló vesekő miatt.
A Guinness Rekordok Könyve szerint egyébként 4, 5 kilogrammos volt az eddigi legnagyobb súlyú vese, noha urológiai szaklapok ennél nagyobbakról is beszámoltak már: egy amerikai vese 9, egy holland 8, 7 kilogrammos volt. Kathuria és csapata még nem döntötte el, hogy bejelentik-e operációjuk eredményét a Guinnessnek, de mérlegelik.
A terápiát nem szabad polcba helyezni, mert akkor a betegség krónikus formát ölt, ami súlyosbodással jár. Hatékony kezelésként az orvosok sebészeti beavatkozást javasolnak. Mindazonáltal fennáll a kockázata annak, hogy a műtét után a coccyx ciszta visszaesik, ezért a betegnek felelősségteljes lépéseket kell tennie a tevékenységek rehabilitációjára. Értékeld ezt a cikket: Ossza meg barátaival! Petefészek apoplexia: tünetek, kezelés és következmények Eustachiitis: tünetek és kezelés, a betegség formái
A feszülő ciszták a vérnyomásra is gyakorolnak közvetett hatást, időnként magas vérnyomást okozva. Az életkor előrehaladtával egyre jobban nő a cisztásan elfajult területek aránya, és – változó gyorsasággal – a betegség krónikus veseelégtelenségbe torkollhat. Kivizsgálása A vizsgálata hasi ultrahanggal történik, szükség esetén CT-vizsgálat is szóba jöhet. A legtöbb ciszta kialakulásának pontos mechanizmusa még nem tisztázott. Az öröklődő típusok közül több kórképnél már sikerült az öröklődés-menetet, valamint a sérült gén pontos helyét feltérképezni. A multicisztás vesebetegség nem öröklődő, oka egyelőre nem ismert. Az örökletes betegségeknél lehetőség szerint elvégzett molekuláris genetikai vizsgálat fontos információkat adhat, főleg további utódok tervezéséhez. A családtagok kivizsgálásával egy esetleg enyhébb lefolyású betegséget korai stádiumban lehet kiszűrni. Kezelése Az egyszerű cisztáknál kezelés csak fertőzés és kifejezett feszülés esetén szükségszerű. A ciszták ultrahangvezérléssel végzett leszívása a feszülés okozta kellemetlen tüneteket megszünteti, illetve vagy laparoszkópos cisztafal-rezekció javasolt.
Sajnos az állcsonti ciszta kialakulása nem megelőzhető. A kezelés történhet a teljes ciszta műtéti eltávolításával (cisztektómia), vagy oly módon, hogy a ciszta üregét a szájüreg melléküregévé alakítják (cisztosztómia). Cisztektómiánál a ciszta tokja melletti csont egy részét is eltávolítják, hogy a ciszta kiújulását megakadályozzák. Ez az eljárás a ciszta teljes, és tartós eltávolításának legbiztosabb módja. Azonban nem minden esetben lehet ezt a módszert alkalmazni. Például, ha a ciszta egy olyan fog gyökerénél található, amit mindenképp meg kell menteni, nem szokás ezt az eljárást alkalmazni, mivel a ciszta eltávolítása során a gyökér megsérülhet. Ilyen esetekben van szükség cisztoktómiára. Ilyenkor a cisztát megnyitják, hogy a benne lévő folyadék és genny kifolyhasson. A sebet alaposan kitisztítják, és egy kis eszközzel nyitva tartják, amíg az állcsont begyógyul, regenerálódik, és a csontszövet újraképződik. Forrás: WEBBeteg B. M., szakfordító; Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Mikor van szükség laparoszkópos veseciszta műtétre? A veseciszta kezelésének szükségességét annak mérete, helyzete és a páciens életkora határozhatja meg. Nagyméretű (7cm-nél nagyobb) ciszták műtéti kezelése válhat szükségessé, ugyanis ha a ciszta sérül vagy megreped a vesét ért trauma hatására, hirtelen vérzés alakulhat ki, ami azonnali műtétet tehet szükségessé. Ezt elkerülendő, a nagy ciszták esetén megfelelő kivizsgálást követően laparoszkópos veseciszta műtét javasolt. Hogyan történik a laparoszkópos veseciszta műtét? A laparoszkópos veseciszta műtét altatásban történik. Az eljárás során a páciens oldalfekvő helyzetében a köldök szintjében az operálandó oldalon egy 1. 5 cm-es bőrmetszést ejtünk, majd a hasat speciális tű segítségével CO2-al töltjük fel. Ezután a hasba még minimum 2db – egyes esetekben 3db -, 5 vagy 10mm széles nyársat (laparoszkópos trokárt) vezetünk be, melyen keresztül az eszközöket a hasba bevezetjük. A műtét során megkeressük a vesecisztát, melyhez az előtte elhelyezkedő szervek (elsősorban vastagbél) hasüregi rögzítésének leválasztása után tudunk hozzáférni.
Minden esetben valamelyik szülőnél ismert a betegség. Az esély, hogy egy beteg felnőtt gyermekének átörökítse a betegséget 25%. Tünetek, panaszok: mindkét oldali vesetáji fájdalom; hasi fájdalom, húgyúti elfolyási akadály, emiatt görcsös vesetáji fájdalom léphet fel; cysta felülfertőződése esetén: erős vesetáji fájdalom, magas láz, hidegrázás; cysta bevérzése, ami mérsékelt vérszegénységet is okozhat; súlyos esetekben veseelégtelenség tünetei: fáradékonyság, fejfájás, koncentráló képesség csökkenése, étvágytalanság, hányinger, hányás, súlyvesztés. Felismerés (vér, vizelet, UH rtg. vizeletáramlás, urodinámia, hólyag-, uréter-, vese-tükrözés, szövettani minta): Általános fizikális vizsgálattal a vesék tapinthatóak. Az esetek 60-70%-ban magas vérnyomással jár együtt a betegség. Vérvizsgálatok kimutathatják a vérszegénységet, csökkent vesefunkciós értékeket, cysta fertőzése esetén gyulladásos paraméterek emelkedését mutatják. Vizeletvizsgálatok fehérje vizelést, microscopos vérvizelést mutathatnak ki.
Jelenleg két módszer van a daganat elpusztítására: gyógyszerek vagy műtéti beavatkozások segítségével. Rendszerint, ha a ciszta nem túlságosan megtelik, próbálja meg eltávolítani azt gyógyszerek segítségével. Jelen pillanatban azonban nincs olyan speciális gyógyszer, amely ilyen daganatos pusztulást okozna, ezért minden előírt gyógyszer a fájdalom tüneteinek megszüntetésére vagy a patológiák kezelésére szolgál. Ha a gyógyszerek terápiás kezelésének megkezdése utánvese ciszta nem csökken a mérete, megőrzi egyfajta fájdalom és a vesék, az orvosok kénytelenek a sebész. De ha kimutatható sinus ciszta vese, szükség van az azonnali eltávolítását a műtét, hiszen ez nagyon gyorsan nőnek, és elfog az egész szerv, majd lépni a másik. Ezért az ilyen dolgokkal való tréfálkozás nem várható, és a művelet nagyon veszélyes az emberi élet számára. Ha egy ciszta metasztázisokat termel, nagyban befolyásolhatja egy férfi vagy nő jólétét a jövőben. Olyan esetekben, amikor a daganat létezik, deugyanakkor nem zavarja a beteget semmilyen módon, azaz teljesen tünetmentes, döntés születik a beavatkozásról.
A vesebetegségek kezelése Gyulladásoknál elsősorban antibiotikum kúrát írnak elő, bár egy súlyos tályogképződéssel járó gyulladásnál becsövezésre, műtét is szóba jöhet. Daganatoknál elsősorban nyílt vagy laparoszkópos műtétet rendelhet el az urológus szakorvos. A vesebetegségek kialakulásának megelőzése A vesebetegségek megfelelő életmóddal, a felfázás elleni védekezéssel, rendszeres és bőséges folyadékfogyasztással könnyen megelőzhetők. A daganatok kialakulásának kockázatát a dohányzás és az elhízás kerülése csökkentheti. A belgyógyászati vesebetegségeket rendszeres szűrővizsgálatokkal – vizeletvizsgálat és laborellenőrzés – előzhetjük meg, hiszen így a problémákat idejében fel lehet fedezni, a kezelést pedig időben meg lehet kezdeni. Másrészt segíti a megelőzést a magas vérnyomás beállítása, a cukorbetegség karbantartása. Kategóriák Címkék