(1964) • A beszélő köntös (1969) • Házasodj, Ausztria! (1970) • A fekete város (1971) • Kísértet Lublón (1976) • Beszterce ostroma (1976) • Különös házasság (1984) • Akli Miklós (1986)
Beszterce ostroma Az első kiadás Szerző Mikszáth Kálmán Ország Magyarország Nyelv Magyar Téma Magyar irodalom Műfaj regény Kiadás Kiadás dátuma 1895 Magyar kiadó Légrády Testvérek Média típusa könyv Oldalak száma 202 (1980) ISBN 963-11-2061-9 A könyv a MEK-ben A Beszterce ostroma Mikszáth Kálmán egyik legismertebb regénye. Alcíme: Egy különc ember története. Először 1894-ben a Pesti Hírlapban jelent meg folytatásokban, 1895-ben pedig kötetben, a Légrády Testvéreknél. Cselekménye [ szerkesztés] A Beszterce ostroma Mikszáth egyik legérdekesebb és egyik legnépszerűbb könyve a magyar irodalom egyik legemlékezetesebb különcéről szól. Mint az író néhány más művében, itt is egyszerre két eseménysor van jelen, melyek a mű közepén találkoznak, és így folytatódik tovább a történet. A háttérben egy szerelmi história húzódik meg, az előtérben és a cselekmény középpontjában egy Don Quijote -szerű felvidéki főúr, Pongrácz István gróf hóbortos alakja áll. Bár a történet a 19. században zajlik, a gróf mégis középkori várúrként viselkedik, várát is annak megfelelően rendezi be.
Értékelés: 52 szavazatból Pongrác István, Nedec várának az ura, furcsa ember. Nem szereti saját korát, ezért középkori várúrnak képzeli magát. Környezete is elfogadja a hóbortját, és ezzel mintegy lovat adnak a gróf alá. Mint évszázadokkal azelőtt, hadjáratot indít az engedetlen város, Beszterce ellen. Ám Beszterce fittyet hány a fenyegetésre, így Pongrác gróf a hadai élén a város ellen vonul. Egészen Zsolnáig jut, ahol a városatyák nagy zavarukba egy "túszt" ajánlanak fel a gőgös hadvezérnek, Apolkát, a város árváját. A kislány jelenléte megváltoztatja Pongrác grófot, aki mint leányát, megszereti a szép és ártatlan teremtést. Ám Apolka már elkötelezte magát… Mikszáth Kálmán művének filmváltozata. Stáblista:
3. A túsz [ szerkesztés] István gróf fegyvereseivel épp Zsolnán megy keresztül, amikor az Apolka-féle esemény történik. Hadaival a városon átkelve barátjánál, Zsolna polgármesterénél tölti a napot. Hogy visszatartsák Beszterce megtámadásától, a zsolnai előkelők és a gróf szolgái elhatározzák, hogy megjátsszák: a beszterceiek behódolnak és a megszökött Estella helyett túszt küldenek István grófnak. A színjáték sikerül, István gróf hazafelé vonul túszával, Apolkával. Apolka megszerette Pongrácz grófot, az is a leányt, meg is adott neki mindent. Amikor beteg volt, a leány imádkozott érte, ezt meghallva István gróf ráébred, hogy szeretik őt. Hívatja is a prókátorokat, hogy átadja a nemesi címet Apolkának. Ám ekkor jön Emil, azaz fiatalkori nevén Miloszláv és elmondja a főúrnak, hogy szereti a lányt. Ezért a gróf börtönbe vetteti. 4. Az éj [ szerkesztés] Elterjed a hír, hogy az ügyvéd István gróf börtönében van. Bár kimenekítik, de István gróf tébolyult elméje ellen nem találnak megoldást. A várba jövőket nem engedi be, a követeket tojással dobáltatja meg, máskor rájuk uszítja a bikákat.
Ám amikor megtudja, hogy Apolka valóban szerelmes Emilbe, kezdi elveszíteni életerejét. Közben érkezik a hír, hogy Miloszláv megkapta Estellát. Ekkor megint eljátsszák, hogy Beszterce átadja a keresett személyt a grófnak, csak hogy visszaszerezzék tőle Apolkát. Aznap azonban, amikor át kell adniuk Estellát, István gróf megmérgezi magát. Kívánsága, hogy a már előre elkészíttetett koporsóban temessék el lovával együtt, amit halála napján lelövet. Tisztességgel eltemetik, de nem lovával együtt a nagy koporsóba, hanem egymagát ősei mellé. Apolka és Emil összeházasodnak. Itt a vége a cselekmény részletezésének! A mű értelmezéséből [ szerkesztés] A történet végig érdekes, mozgalmas, tele anekdotával, ízes vagy csipkelődő humorral. Egymást váltják benne a színesen megrajzolt epizódok, a különböző jellemű mellékszereplők, a megindító, komikus vagy bizarr fejlemények. Mindezekkel együtt a Beszterce ostroma Mikszáth egyik legtalányosabb regénye. Azzá teszi elsősorban a főhős alakja és művészi jellemrajza.
↑ Schöpflin Aladár (1929). Beszterce ostroma. Nyugat (3. szám). (Hozzáférés ideje: 2011. december 21. ) Források [ szerkesztés] Mikszáth Kálmán. Magyar Elektronikus Könyvtár. Hozzáférés ideje: 2011. december 19. Császár Elemér. A magyar regény története, 2., átdolgozott kiadás, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 363–364. o. (1939) Szalay Károly. Humor és szatíra Mikszáth korában. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 271–287. (1977).