Ezzel párhozamosan a belvárosban tucatnyi kis múzeum nyílt a városhoz kötődő képzőművészek alkotásaiból (Czóbel, Barcsay, stb. ), és a Kovács Margit múzeum is itt talált otthonra a művésznő kérésére. Sajátos hangulatú alkotásai és a szépen kialakított múzeumi környezet tovább növelte a múzeum hírnevét az egész országban. A Kovács Margit Múzeumot senki nem hagyta ki, nem csoda, hogy sok éven keresztül, főleg az 1970-es években hazánkban ez volt a leglátogatottabb múzeum. [2] Szervezete [ szerkesztés] 2016 januárjától a szentendrei múzeumokat a Ferenczy Múzeumi Centrum fogja és hangolja össze, melynek része a Kovács Margit Kerámiagyűjtemény is. Kiállítása [ szerkesztés] Kovács Margit alkotásait mutatja be, de az emeleti galériában Kovács Margit otthonának és műtermének is emléket állítottak 1979-től, a művésznő halála után két évvel. A kiállítást 2011-re kibővítették és újrarendezték. Képgaléria [ szerkesztés] Az új épületszárny Az új épületszárny részlete Források [ szerkesztés] Magyarország múzeumai.
A tárlat nagyban kiszélesíti Kovács Margit életművének bemutatását azzal, hogy a Magyarország területén található, eddig ismert, illetve újonnan azonosított köztéri munkákat is bemutatja, a volt Híradó mozitól a már szintén nem létező Úttörő Áruházig. A mintegy 150 látható műnek több mint egyharmadát restaurálták a kiállításra, a korábban megsemmisült munkák pedig digitális paneleken láthatóak. Létrejött egy teljesen új múzeumpedagógiai foglalkoztató terem, és megjelent egy reprezentatív, kétnyelvű katalógus is a tárlatról. Az újrarendezett kiállítást Vadas József művészettörténész nyitotta meg, a CSAKUGYAN együttes közreműködésével, akik az Agyagozz velünk Margit! kezdetű nagysikerű számukat is előadták. A múzeum április 12-től várja a közönséget.
2010 végére a múzeum kiállítását felújították, mely eredményeként Kovács Margit munkásságának kronologikus sorrendje az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kap. A műalkotások mellett az 1979-ben megnyitott szárnyban újra helyet kapott Kovács Margit egykori lakásának berendezése, használati tárgyai és a fazekas korongja. A kiállítás négy helyszínén portréfilm vetítésekkel lehet közelebb kerülni a művésznő életművéhez és személyiségéhez. Az új épület emeletén 3 dimenziós forgatható fotók segítségével a műtárgyak szinte kézbevehetők. Tapintható tárlat - 10 másolat forgó korongon A kiállítás újdonsága, hogy a kijárat melletti teremben a keramikusművész legismertebb 10 alkotásának hiteles másolataival a vakok és a gyengén látók is átélhetik az élményt. Kovács Margit életéről, művészetéről A győri születésű Kovács Margitnak már kisiskolásként volt szerencséje megismerkedni az agyagformálással, ám a korongozással csak tizenévesen próbálkozott. Ennek ellenére grafikusi pályára készült és csak a 20-a években kezdte érdekelni a kerámiaművészet.
Az én gyerekkoromban teljesen átlagos program volt elmenni Szentendrére Budapestről egy hétvégén, és ha már ott az ember, megnézi a kerámiagyűjteményt. Gréczi Emőke írta a MúzeumCaféban, hogy "a szentendrei képtárakat 1980-ban 1, 2 millióan keresték fel, kétszer annyian, mint a Magyar Nemzeti Galériát ugyanebben az évben. A látogatók fő célállomása a Kovács Margit Múzeum volt, több mint kétszer annyian látogatták meg, mint a város többi múzeumát együttesen, a kerámiagyűjtemény és az MNG látogatottsága között pedig 136 százalékos volt a különbség, természetesen az előbbi javára. Szentendre múzeumait 1980-ban többen keresték fel, mint az MNG-t, a Szépművészeti Múzeumot és a Mátyás-templom kiállítását együttvéve. " Igaz, megvan a hátránya a kis múzeumok szétszórt hálózatának is - pont ahogy a kis boltoknak is megvan a hátránya a bevásárlóközponttal szemben. A rendszerváltás után háttérbe is szorultak, Szentendrén belül is. Az általam igencsak szeretett, de - mit szépítsünk - erősen autóközlekedésre szabott Skanzen lett a város fő attrakciója.