Kínában mindent visz a disznóhús, az ENSZ adatbázisa szerint évente átlagosan 38 kilogrammot esznek belőle a kínaiak, háromszor annyit, szárnyas húsokból. Ennek ellenére mostanában bajban a kínai disznószektor, az árak már tavasszal összezuhantak, majd szeptemberben felütötte a fejét az afrikai sertéspestis, ami miatt tömegesen fordulnak el a minőséggel kapcsolatos hírekre különösen érzékenyen reagáló kínaiak a disznóhústól. Ezért nem érhette teljes meglepetésként az egyik közepes méretű kínai disznóhús-termelő, a Chuying Agro-Pastoral Group hitelezőit, hogy a vállalatnak gondja lett a törlesztő fizetésével. A cég szeptember-októberben 40 százalékkal kevesebb élő és feldolgozott disznót tudott eladni, mint augusztusban. Az már annál különösebb, hogy a cég azt javasolta, hogy inkább sonkában fizetné a múlt héten esedékes 500 millió jüanra – nagyjából 20 milliárd forintra – rúgó adósságára eső törlesztőt. Mindezt egy adósság-átütemezési és vállalatátalakítása terv keretében, amire a hitelezők rábólintottak.
Szerinte a gyerekeket egyáltalán nem traumatizálta a látvány, hiszen a disznóvágás mindennapos dolgoknak számít a környéken. Különösen újévkor, amikor hagyományos egy disznó leölésével köszöntik az új évet. A feldarabolt disznó végül az óvoda konyhájába került, és ebédként szolgálták fel a szülőknek és az óvodásoknak – írta a Straits Times. Közben Nagy-Britanniában tízezrek próbálják megmenteni négy disznó életét, akiket egy általános iskolában neveltek, hogy a diákok megtanulják, hogyan kell vágásra hizlalni egy malacot. (Kiemelt fotó: PearVideo)
században (1994) Magyar vonatkozású regények Sándor Mátyás (1885) Várkastély a Kárpátokban (1892) A dunai hajós (1908) Storitz Vilmos titka (1911) Versek Kiadatlan költemények (1989) Könyvsorozat Különleges utazások (1863–1905)
A tonális pedig arra utal, hogy a magánhangzókat hanglejtéssel, azaz tónussal is megkülönböztetik (lásd a keretes cikket). A különböző kínai nyelvekben például eltérő a tónusok száma. (A kínai nyelv nyelvtanát és általában az analitikus nyelvek logikáját – különösképpen Dél-Kína apróbb nyelveiét – egy későbbi cikk fogja bővebben elmagyarázni. ) Messze a legfontosabb beszélt kínai nyelv a mandarin (putonghua): ez legalább 850 millió kínainak az anyanyelve. A mandarinnak legalább nyolc kölcsönösen érthető, de földrajzilag elkülönülő dialektusát különböztetik meg. A standard mandarin a pekingi dialektuson alapszik. Általában ez az oktatás nyelve, tehát gyakorlatilag minden han kínai ismeri – legalább második nyelvként. És ez Tajvan és Szingapúr hivatalos kínai nyelve is, bár Tajvanon a régi, egyszerűsítetlen, klasszikus kínai írásjeleket használják, míg Szingapúr átvette a Kínai Népköztársaság írásjel-egyszerűsítéseit. A mai mandarinnak nem csak mesterségesen egyszerűsítették le az írásjeleit, hanem természetes folyamatoknak köszönhetően a hangkészlete is leegyszerűsödött a többi kínai nyelv hangkészletéhez képest.
Kínai
Hongkong legfőbb vezetőjét, aki jelenleg Carrie Lam, sem közvetlenül, hanem egy 1200 fős összetett, főként Kína-párti bizottság által jelölik ki, aminek mindössze 6%-át teszik ki hongkongi választópolgárok. A "nem-szabad" művészet Ami a gondolat- és szólásszabadságot illeti, a párt szemét magukon érezhetik a kultúra képviselői is. Művészek és írók számoltak be arról, hogy egyre többször kell központi utasításra "öncenzúrát" alkalmazniuk. 2015-ben például világszerte nagy port kavart, amikor két hónap alatt egy hongkongi könyvkiadó öt munkatársa is rejtélyes körülmények között eltűnt – néhány hónapra rá pedig kiderült, hogy kínai börtönben vannak, és – több jel szerint is kikényszerített – videóra vett vallomást tettek rendszerellenes tevékenységükről. Több nyugati állam és nemzetközi szervezet is elítélte Kínát az eset miatt, az akkori brit külügyminiszter szerint az ügy alapjaiban rengette meg az "egy Kína – két rendszer" elvét, Svédország pedig külön is tiltakozott, mivel a fogvatartottak egyike, Gui Minhai 1989 óta svéd állampolgár.
A legkevésbé Peking-barátok a fiatalok, azaz a 18-29 év közöttiek, akik azonban sokszor radikálisan gondolkodnak Kínával kapcsolatban, egyes aktivisták már a Kínától való teljes elszakadást is emlegetik – ami joggal keltheti fel a kínai kormány aggodalmát. A hongkongiak ráadásul előszeretettel tüntetnek, elég, ha csak a 2014-es "esernyős mozgalomra" emlékszünk, amikor – éppen a képviselő-jelöltek pekingi jóváhagyása ellen tiltakozva – hetekre lezárták a pénzügyi központnak is számító belvárost. Megtorpan-e a "vörös áramlat"? A mostani tüntetéssorozat is ugyanazon a helyszínen, a Mong Kok-kerületben indult, ahol a 2014-es megmozdulás. A gyülekezést megelőzően a közösségi médiában egy névtelen levél keringett, ami az elnyomás elleni fellépésre szólított fel, és ami öt pontban fogalmazott meg követeléseket: a kiadatási törvény visszavonását, az őrizetben lévő aktivisták elleni vádak ejtését, azt, hogy a demonstrációkat "lázadásnak" nevezik, a tüntetéseken történt atrocitások független kivizsgálását, valamint a politikai reformok és korlátozott szabadságjogok visszaállítását.