A fertőzött gyümölcsök létartalma alacsony, szinte "szálkás", a rostok különállóak, a gyümölcs teljes érettségében is kemény marad. Íze nem emlékeztet az aromás kajszibarackéra, cukortartalma alacsony, szinte nem is érzékelhető, a savtartalma kifejezetten magas, azaz savanyú. Mivel ezek a barackok létartalmuk nagy részét elveszítették, fajsúlyuk az egészséges gyümölcshöz képest alacsony, a befőzést megelőző áztató mosás során a víz tetején úsznak. Ezen tulajdonságuk alapján elkülöníthetőek, kiválogathatók. A fenti tüneteket mutató gyümölcsök magjai is sajátságosak: világosabb színű foltok, gyűrűk teszik tarkává. A kajszibarack levelén klorotikus foltok jelzik a vírusfertőzöttséget. A kajszihimlővel fertőzött gyümölcsök ugyan sárgabarack kinézetűek, de beltartalmi tulajdonságuk megváltozása miatt értéktelenek, és nem nyerhetők belőle kiváló minőségű dzsemek vagy lekvárok. Emberi fogyasztásra nem veszélyesek, de értéktelenek, nem ajánlott felhasználásuk. Kajszibarack kostoló, Tordas, 2008.
Igényes kertbarát ne takarítsa meg a kajszigyümölcsök ritkítását. A fák ugyanis 4-5-szőr annyi virágot képeznek, mint amennyi a normális termés kialakulásához szükséges, és ezekből több gyümölcskezdemény alakul ki a kívánatosnál. Ezek felnevelése a fától sok tápanyagot és vizet von el, nem is beszélve arról, hogy a sok kis gyümölcs jóval értéktelenebb, mint a kevesebb, de nagyobb, tetszetősebb. A kajszibarackfákat sokféle betegség és kártevő fenyegeti, mégis a legveszedelmesebb Valamennyi között a gutaütés. Sokáig úgy véltük, hogy ennek a betegségnek - ami a korona egy részének vagy az egész koronának egyik napról a másikra történő elszáradásában mutatkozik meg - élettani okai vannak. Az újabb tudományos vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy az élettani rendellenességek mellett a gutaütésért egy baktérium- és egy gombafaj fertőzése felelős. A védekezés a következőkben foglalható össze: 1. Óvjuk a fákat a mechanikai sérülésektől. 2. A fákat lehetőleg közvetlenül a virágzás előtt nyessük.
Ezeket a betegségeket könnyedén arról ismerhetjük fel, hogy a fertőzött levélrészek jellemzően apró körök, és azok a levéllemezből kipottyannak. A levél tehát a fertőzés hatására lyukacsos lesz mindkét kórokozó esetében, ezért azok elkülönítése szemrevételezéssel nehéz. A termelők egyetlen szerencséje a két betegség kapcsán az, hogy azonos védekezéssel meg tudjuk akadályozni mindkét betegség megjelenését, terjedését. Az őszibarack egyik legfontosabb betegsége a tafrinás betegség. Erre a betegségre kell számítani az őszibarack növényvédelme során elsőként a tavasz folyamán. A tafrinás levélfodrosodást előidéző betegség kórokozója a hűvös, párás időjárást kedveli, már az enyhe téli napokon is elindulhat a fertőző képletek szóródása. A levelek fodrosodnak, sárgulnak, majd piros árnyalatot is felvehetnek. A levélen túl a kórokozó a hajtást és a termést is képes fertőzni. A korai fertőzőképessége miatt akár az egérfüles állapotban lévő leveleket is képes károsítani és általában a termés kötődésig van olyan időjárás, ami kifejezetten kedvez a kórokozónak.
A kórokozók sebzésen át jutnak be. A háncsban felszaporodnak, felélik a szövetek cukortartalmát, így a beteg fa fagyérzékenysége jelentősen megnő. A betegség ellen csak a komplex megelőző és következetesen végrehajtott védekezési rendszer lehet eredményes. Lemosópermetezés ajánlott a nyugalmi időszakban réztartalmú szerekkel. A metszést a rügyfakadás és a virágzás között végezzük megfelelő sebkezeléssel. A fertőzött részeket azonnal távolítsuk el. A jó tápanyagellátás fokozza az ellenálló képességet. Gnomóniás levélfoltosság tünete (Fotó: Kun Ágnes) A kajszi gnomóniás levélfoltossága ( Gnomonia erythrostoma) A legfontosabb lombbetegség. Csapadékos nyarakon erős fertőzése korai lombhullást, gyümölcshullást és a fa kondíciójának csökkenését eredményezi. Ez újabb hajtásnövekedést indíthat meg, a hajtás későn érik be és elfagyhat, csökken a virágrügyek száma. A spórák már májustól fertőznek. A levélereket támadja. A levelek lankadnak. A védekezés alapja a lehullott lomb talajba forgatása. Kémiai védekezés a virágzást követően kontakt és szisztemikus szerekkel lehetséges.
A kajszibarack Kínából származik, a hatalmas kiterjedésű ország 38-40. szélességi fokon fekvő övezetéből. Története Hogy mégis az Armeniaca, azaz örmény nevet viseli, annak bizonyára az lehet a magyarázata, hogy az egykori Selyemúton akarva-akaratlanul nyugat felé vándorolva az egyik nagy termőtája Örményországban alakult ki. Innen terjedt el a középkorban a Földközi-tenger körüli országokban is. Nálunk legelőször a 16. századból való Besztercei szószedetben fordul elő a "barack" szó, de nemsokára már minden kertészeti könyv megemlíti a kiváló ízű "magna et optima" (nagy és legjobb) magyar kajszit. Népies és irodalmi nevei igen változatosak: kajszi, kajszibarack, sárgabarack, tengeribarack, majombarack, kap szin. Valamennyi a kajszibarack valamelyik változatát vagy ősét jelzi. A legcélszerűbb a kajszibarack elnevezést használni, mert ez utal az őszibarackhoz való hasonlatosságra, de meg is különbözteti attól. Nincs még egy olyan hányatott sorsú gyümölcsfajunk, mint az általam nagyon kedvelt kajszibarack.