A jogszabályi háttér, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ( Mt. ) 115. § az alábbiak szerint rendelkezik: (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. (2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának, e) a keresőképtelenség, f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama. Konkretizálva a kérdésben leírt esetre: a munkavállaló 2014-ben 37 éves volt, így éves szabadsága 26 nap volt, melyet növel a 2 munkanap pótszabadság. 2014. 17. és 2014. 12. 31. napja között időarányosan 20 nap szabadságra jogosult. Itt azt is meg kell vizsgálni, hogy 2014.
Gyed után visszatérő dolgozó szabadságának számításában kérte szakértőnk segítségét az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt. "Gyed után visszatérő dolgozó szabadságát szeretnénk kiszámolni. A munkaviszony kezdete 2014. 02. 04., a munkavállaló születési éve: 1977. Az 1. gyermekkel kapcsolatos ellátás: tgyás: 2014. 04. 17 – 2014. 10. 01, gyed: 2014. 02 – 2016. 26. A gyermek születési időpontja: 2014. 05. 19. A 2. gyermekkel kapcsolatos ellátás: tgyás: 2016. 27 – 2016. 08. 12, gyed: 2016. 13 – 2018. 27., a gyermek születési időpontja: 2016. 27. A munkavállaló 2018. 01-jétől szeretne újra munkaviszonyba állni. Kérdésem: hány nap szabadság jár neki a fenti időszakra, illetve a járó szabadság összegét egyösszegben kell-e kifizetni számára? " A szabadság számításának módszere a következő: először meg kell nézni, hogy a munkavállalót az életkora alapján az érintett években külön-külön hány munkanap szabadság illette meg, beleértve az életkor alapján, a gyermekek után és az egyéb jogcímen járó pótszabadságokat is.
De mennyi szabi is járt nekünk az adott évben? A Munka Törvénykönyve a szabadságot az alapszabadság és a pótszabadságok összegeként határozza meg. Az alapszabadság minden munkavállaló esetében 20 nap, ehhez az életkor alapján pótszabadság adódik, melyet még további pótszabadságok növelhetnek. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a nem életkor alapján járó pótszabadságok, kizárólag a munkavállaló írásbeli kérelmére vehetőek figyelembe. A következő táblázatból kikereshető az életkori pótszabadság mértéke, mely abban az évben jár először amikor a munkavállaló az adott kort betölti. Életkor 25 28 31 33 35 37 39 41 43 45 Pótszabadság 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 A végére maradt a matek. Hogyan is számítjuk ki a nekünk járó szabadságot? Először vesszük a szülési szabadságot megelőző napig nekünk járó időarányos szabadságot, amiből levonjuk azokat a napokat amiket abban az évben már letöltöttünk. Ehhez hozzáadjuk a szülési szabadság időtartamára (erre járt a TGYÁS) járó arányos szabadságot és ehhez adjuk hozzá a fizetés nélküli szabadság első fél vagy egész évére járó arányos szabadságot.