Mivel az erőforrásokat Budapestre koncentrálták az államnak már nem maradt ereje más régiók hasonló ütemű fejlesztésére. Azonban a vidéki nagyvárosokat is érintette a dualizmus. Virágzásnak indult többek közt Pozsony, Kassa, Temesvár, Szeged és Nagyvárad.
A dualizmus fellendülése a leglátványosabb eredményeket Budapesten érte el. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével jött létre a főváros. Lakosainak száma hatalmas mértékben növekedett. A ázad elejére megközelítette az egymillió főt. A magyar kormányok Bécs utolérése érdekében az ország erőforrásainak jelentős részét koncentrálták Budapestre például adókedvezmények és középítkezések formájában. Többek közt ekkor épült a budai Várpalota és a Parlament. Budai Vár Parlament A milleniumra, a honfoglalás 1000. évfordulójára készült, Steindl Imre tervei alapján. Az Országház eklektikus, azaz különböző stílusokat ötvöz (kupola - neoreneszánsz, huszártornyok - gótikus). Az első országgyűléskor csak a külsejét fejezték be az épületnek, a belsejében még javában munkák folytak. Így mondhatjuk, hogy talicskát tologtó munkások közt zajlott az első országgyűlésünk. Az építkezés során csak hazai építőanyagokat használtak fel. A központi támogatás mellett Budapesten kínálkoztak a legkedvezőbb befektetési lehetőségek.
1873-ban Buda, Óbuda és Pest egyesülésével lett a hivatalos főváros.
Emellett a Budapest központú vasúthálózat kedvező közlekedési-földrajzi helyzetet adott. A város fejlesztése érdekében létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Így a város arányosan és gyorsan tudott fejlődni. Budapest belső övezete egységes eklektikus stílusban épült. Eklektika Görög eredetű szó jelentése: válogatás. A ázad második felére jellemző. A művészek szabadon válogattak a különböző korok stílusainak formakészletéből. Tehát valójában nem nem egy külön stílus. Budapest városszerkezete: Elkülönültek a különböző funkciójú városrészek: üzleti és igazgatási negyed, lakónegyedek, ipari körzetek, kertvárosok. Modern nagyvárossá vált a középületek, pályaudvarok, bérpaloták és a Duna hídjai révén. A Nyugati pályaudvart a méltán híres Eiffel iroda tervezte. Hídak: Lánchíd - 1849 Margit híd - 1876 Ferenc József (ma Szabadság-híd) - 1896 Erzsébet híd - 1903 Lánchíd: Margit híd: Ferenc József híd (Szabadság-híd): Erzsébet híd: Budapest elszakadt a többi, lassabban fejlődő országrészektől.
KÉSZÍTETTÉK BÁTORFY ATTILA GALAMBOSI ESZTER KÖZREMŰKÖDÖTT SZOPKÓ ZITA TÖBBET AKARSZ TUDNI? MI EZEKET HASZNÁLTUK BERZA LÁSZLÓ (SZERK. ) – BUDAPEST LEXIKON I. -II. BUDAPEST, AKADÉMIAI KIADÓ, 1993 GEREVICH LÁSZLÓ (SZERK. ) – BUDAPEST TÖRTÉNETE I. AZ ŐSKORTÓL A KÉSŐ ÁRPÁD-KORIG. BUDAPEST, AKADÉMIAI KIADÓ, 1975 GYÖRFFY GYÖRGY – AZ ÁRPÁD-KORI MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA IV. BUDAPEST, AKADÉMIAI KIADÓ, 1998 CSAPÓ TAMÁS ÉS LENNER TIBOR – BUDAPEST TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA. SZOMBATHELY, SAVARIA UNIVERSITY PRESS 2015 HELYNÉVTÖRTÉNETI ADATOK A KORAI ÓMAGYAR KORBÓL 4. DEBRECENI EGYETEM, 2017 ADATOK BUDAPEST 1873-AS EGYESÍTÉSE UTÁNI KÖZIGAZGATÁSI HATÁRAI: DR. IGNÁCZ KÁROLY: BUDAPEST VÁLASZT NAGY-BUDAPEST 1950-ES EGYESÍTÉSE UTÁNI KÖZIGAZGATÁSI HATÁRAI, VALAMINT ÉPÜLET- ÉS ÚTHÁLÓZATA: OPEN STREET MAP AZ ÓKORI ÉS KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSEK KÖZIGAZGATÁSI HATÁRAI: SAJÁT DIGITALIZÁLT SHAPEFÁJLOK ATLO026 Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2. 5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.