Csütörtökön veszi át II. Erzsébet királynő megbízottjától egy, a Londoni Towerben tartott ünnepélyes ceremónia keretében az angol fővárosban pékként dolgozó Florin Morariu azt a kitüntetést, amelyet a 2017-es terrortámadás alkalmával mutatott hősies viselkedésével érdemelt ki. A román férfit harmadmagával a "Queen's Commendation for Bravery" díjat vehet át Sir Kenneth Olisától, a királynő londoni képviselőjétől. Mint annak idején beszámoltunk róla, 2017. június 3-án 11 halálos áldozattal és 48 sérülttel járó terrorcselekmény történt a brit fővárosban. A London hídon (London Bridge) egy fehér furgon nagy sebességgel felhajtott a járdára és több gyalogost elütött, majd a járműből szemtanúk beszámolója szerint három vagy négy ember kiugrott és késsel támadt a járókelőkre a közeli piac, a Borough Market környékén. Florin Morariu az egyik közeli pékségben dolgozott az estén, hősiesen szembeszállt az egyik, késsel hadonászó támadóval. A román vendégmunkás leütötte egy ládával a terroristát, majd odakiáltott az ugyancsak román munkatársának, hogy hozza ki a pékségből az asztal alatt tartott nagyméretű, kemény fakanalat.
Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal.
Ez az alaphelyzet, a hosszúra nyújtott felvezetés pedig csakis oda juthat ki: mit tesz meg Mária, hogy utódot szüljön, és milyen árat fizet érte. Mert ha maga mellé vesz egy férfit, az aligha elégszik meg a tenyészcsődör szerepével, függetlenül attól, angol, skót, katolikus vagy protestáns az illető. Ezt a dilemmát és kelepcehelyzetet igyekszik bemutatni a Két királynő, miközben túl gyakran igyekszik a két királynő közötti hasonlóságokra helyezni a hangsúlyt. Ami talán hiba, hiszen ezek a hasonlóságok túlságosan is nyilvánvalóak, ahogy az is, hogy Mária már azzal megpecsételte a saját sorsát, amikor bejelentett igényét az angol trónra. A film azonban egyértelműen pozitív hősként kezeli Máriát, aki mindent jól lát és mindig jól dönt, ha valami rosszul üt ki, az mások áskálódásának, árulásának az eredménye. A történet íve, a cselekmény logikája is eköré épül fel: a skót Mária szép, okos, modern és őszinte, míg ellenképe, a brit Erzsébet is tudja, mi a helyes, de az uralkodás érdekében hajlandó a megalkuvásra, az árulásra és szava megszegésére.
25 éves korában lett királyné, és 44 évig Angliában uralkodott. I. Erzsébet királynőt a relatív béke és stabilitás helyreállítása Angliában, különösen mivel a hatalom átvétele idején Angliában háború volt Franciaországgal, amely jelentősen leeresztette a királyi erőforrásokat. Hasonlóképpen a trón elfoglalásakor súlyos vallási megosztottságot jelentett elődje, Mary Tudor elődjének döntése miatt, hogy szélsőséges eszközöket használjon Angliának a római katolicizmus helyreállítására, beleértve 300 protestáns kivégzését is. Elizabeth I sikerült befejezni a háborút Franciaországgal egy kulcsfontosságú tanácsadó, William Cecil segítségével. Hosszú időre elkerülte, hogy összecsapásba kerüljön Spanyolországgal, és amikor végre megcsinálta, az angol haditengerészet 1588-ban győzedelmeskedett a hírhedt spanyol Armada fölött. Számos jelentés szerint az időjárás a háborúban előnyt jelentett. Ő is helyreállította az Anglik egyházat, mérsékelt vallási megközelítést fogadott el, és létrehozta az Egységességi Törvényt, amely közös imát könyvet hozott létre.
-, és egy rátermett uralkodónő semmiben nem maradt el koronás társaitól. De mi van, ha az illető hölgy kevésbé volt rátermett? Mi van, ha a történelem erői összefogtak ellene, és mi van, ha ezek az erők pont női mivoltát kezdték ki? A skót Stuart Mária nem sokkal apja halála előtt született, hat évesen került a francia királyi udvarba, és 16 évesen francia királyné lett – alig másfél évig, mivel 18 évesen megözvegyült. Bár sok kérője akadt, visszatért szülőföldjére, Skóciába, hogy visszakapja jogos trónját. Csakhogy a világ megváltozott, Skócia nagyobbik része protestáns lett, akik gyanakodva figyelték a katolikus királynőt, a rendkívüli módon megerősödött és szintén protestánssá vált Anglia pedig immár érdekszférájának tekintette az országot. És az angol trónon is egy nő ült, I. Erzsébet, aki nem akart, vagy nem mert férjhez menni, így utódja sem volt. Ha a vele rokonságban álló Mária gyereket szül - vagy egyszerűen tovább él -, akkor ő lehet a brit trón várományosa, ami önmagában még nem lett volna baj, ám a britek nem vágytak katolikus uralkodóra.
Míg a katolikusok azt mondják, hogy üldözték uralkodása alatt, a történészek nem értenek egyet. Nem volt hajlandó feleségül venni, ami megalkotta a nevét, a Virgin Queen-t. Ahelyett, hogy elérte volna a politikai célok elérését és diplomáciai készségét, számos királyi mérkőzést és ellenfelet tudott kezelni. Bár soha nem ment férjhez, azt állították, hogy érdeklődik a bírósági tagja, Robert Dudley iránt. Az erzsébet királyság alatt született meg Christopher Marlowe és William Shakespeare nagyszerű munkái. Erzsébetnek is volt királyi nevelése, amelyben tanították és jól teljesítettek a zenében és a nyelvekben. Szerette a zenét, és élvezte a játékokat és a táncot. Az írók és a költők tisztelgették a királynőt, rajta a karakterek, például Gloriana karaktere a versben, a "The Faerie Queen", rajta alapul. Hasonlóképpen művészek festették portréját. I. Erzsébet királynő szintén emlékezett a smink használatára, hogy drámaian sápadtson, a smink ólom és ecet keverékét alkotja. Szerette a szép ezüstből és aranyból készült ruhákba öltözött ékszereket.