Az emberi test víztartalma Jó tudni! Az emberi test átlagosan 60% (45-75%) vizet tartalmaz, ennek aránya kismértékben változhat a testösszetétel (testzsír mennyisége stb. ) függvényében. A test teljes víztartalma az életkor növekedésével párhuzamosan csökken, míg egy újszülött teste még kb. 75% (64-84%) vizet tartalmaz, addig ez a hányad a felnőtt korra átlagosan 56%-ra (47-67%) csökken a férfiak, és átlagosan 47%-ra (39-57%) a nők esetében. A pubertással kezdődően a nők testének víztartalma alacsonyabb, mint a férfiaké, a jelenség élettani oka a női test magasabb zsírtartalma. Az egyes szövetek víztartalma nagyon eltérő. Az olyan magas víztartalmú szervekhez, szövetekhez képest, mint pl. az agy (74, 8%) vagy a vese (82, 7%), továbbá az izomszövet (75, 6%) a csont-, valamint a zsírszövet meglehetősen szerény (22, ¡11. 10%) vízhányaddal rendelkezik. A zsírmentes testtömeg (izomzat) felnőtt korban, a nők és a férfiak esetében egyformán, átlagosan 70-75% víztartalmú, ennek aránya nem változik jelentős mértékben a kor előrehaladtával.
Ehhez képest a "forrásvíz" természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt víz. A "szikvíz" pedig, nem meglepő módon, olyan szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet szifonfejes palackban hoznak forgalomba. A "dúsított", "ízesített" vagy "dúsított és ízesített" víz pedig olyan természetes ásványvíz, forrásvíz vagy ivóvíz, amit dúsítással vagy ízesítéssel állítanak elő. A megnevezésben nem lehet csak a víz szót használni, hanem jelezni kell, hogy "természetes ásványvíz vagy forrásvíz vagy ivóvíz alapú ital"-ról van-e szó. A terméket engedélyezett adalékanyagokkal, legtöbbször szén-dioxiddal dúsítják, és/vagy különböző aromákkal ízesítik – írja a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség honlapja. 2. Mennyi vizet igyak, milyen ütemben? Ami biztosnak látszik, hogy egy felnőtt embernek naponta tíz testsúlykilogrammonként négy dl folyadékot kell bejuttatnia a szervezetébe, ami tehát egy 70 kilós ember esetében 28 decilitert jelent – írja a Nemzeti Veseprogram a honlapján. A gyerekeknél a folyadékszükséglet a következőképpen módosul: 1–6 hónapos korig 190 ml/testtömegkilogramm; 6–12 hónapos korig 800–1000 ml; 1–2 éves korig 1100–1200 ml; 2–3 éves korig 1300 ml; 4–8 éves korig 1600 ml; 9–13 éves korú fiúknál 2100 ml; 9–13 éves lányoknál 1900 ml; 14 év felett 2–2, 5 l. És persze más a folyadékszükséglet nyáron (amikor extrém esetben akár meg is duplázódhat a verejtékezés miatt) és télen.
Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért! Megveszem most!
A rendszeres fogyasztónak, különösen, ha valamilyen betegségben szenved, érdemes odafigyelnie az adott termék ásványianyag-összetételére (például magas magnézium- vagy kalciumtartalom), nehogy hosszú távon felboruljon az egyensúly a testében. MÉG TÖBB ÉLETMÓDTANÁCS ÉS DIÉTATIPP A FANNY MAGAZIN EHETI SZÁMÁBAN! >>> EZ TÖRTÉNIK A TESTEDDEL, HA 30 NAPIG NEM ISZOL MÁST, CSAK VIZET >>> ÍGY ÉS ENNYIT KELL INNOD EGY NAP, HOGY EGÉSZSÉGES LEGYÉL >>> FOGYJ VÍZZEL! 2+5 BEVÁLT TRÜKK, AMIVEL HIDRATÁLT ÉS KARCSÚ LESZEL >>> ITT A HŐSÉG! ÍGY TUDSZ LEGYŰRNI NAPI 2 LITER VIZET >>> Kinyomtatom Elmentem Elküldöm Ajánlatok Friss receptjeink
VÍZ AZ EMBERI SZERVEZETBEN Szervezetünk minden sejtjét túlnyomórészt víz alkotja. A vér 92, a csontok 22, az agy 75, az izmok 75 százaléka víz. A víz ezenkívül: A sejtekbe tápanyagot és oxigént juttató, és az elhasználódott anyagokat elszállító vér- és nyirokkeringési rendszer legnagyobb részét alkotja. Segít a vesékből kiöblíteni a mérgező anyagokat. Segít egyensúlyban tartani elektrolitjainkat, ami hozzájárul vérnyomásunk szabályozásához. Segít szemünk, szájunk és orrjárataink nedvesítésében. Forróságban segít a test hűvösen tartásában, és elszigeteli a testet a hidegtől. A szerveket kipárnázva lengéscsillapítóként funkcionál. Segít az ízületek kenésében, továbbá a vér, a verejték, a könny és a nyál része. Sok olyan nyomokban előforduló ásványi anyagot tud biztosítani, amelyre a szervezetnek szüksége van. Mennyi folyadékot igyunk? Az, hogy valakinek mennyi vizet kell naponta meginnia, függ: a test méretétõl, a fizikai aktivitás szintjétõl, sõt az éghajlattól is. Az elvesztett folyadékot – amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl – folyamatosan pótolnunk kell.
A "protein" szó a görög "proteios" szóból származik, amelynek jelentése "elsődleges" vagy "első helyet foglal". Ezt a kifejezést először 1883-ban használták a szakértők a fehérjék összefoglaló elnevezéseként, hiszen ezek olyan alapvető tápanyagok, amelyeket nem nélkülözhet a testünk. Néhány fontos tény a fehérjéről. Testünk főként vízből és fehérjéből áll A proteinek a testünk "elsődleges fontosságú építőkövei", ezek alkotják az izmok, a kötőszövetek, az inak, a csontok, a haj, bőr és köröm szerkezeti elemeit, de nélkülözhetetlenek az életfolyamatok fenntartásában, az enzimek, az antitestek és a hormonok előállításában. Míg testünk 60 százaléka víz, addig 15-20 százaléka protein, így elmondható, hogy a vizet nem számítva testtömegünk legnagyobb részben fehérjékből áll. Proteint kötelező enni A természetben megtalálható fehérjék 22 aminosavból állnak, ezek mindegyike szükséges az emberi test számára. Némelyiket a szervezet képes előállítani, de léteznek olyanok, amelyeket nem, ez utóbbiakat nevezzük esszenciális aminosavaknak.