Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, Pattog a bomba, és röpked a gránát; Minden tüzes ördög népet, falat ont: Töri Drégel sziklai várát. "Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt, Immár födi vállát bíborszinü kaftán, Szél zendül az erdőn, - leskel a hold: Idekinn hideg éj sziszeg aztán! " A vár piacára ezüstöt, aranyt, Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat; Harcos paripái nyihognak alant: Szügyeikben tőrt keze forgat. "Aztán - no, hisz úgy volt! aztán elesett! Zászlós kopiával hős Ali temette; Itt nyugszik a halmon, - rövid az eset -; Zengjétek Alit ma helyette! " Két dalnoka is volt, két árva fiú: Öltözteti cifrán bársonyba puhába: Nem hagyta cselédit - ezért öli bú - Vele halni meg, ócska ruhába'! "S küldött Alihoz... Ali dús, Ali jó; Lány-arcotok' a nap meg nem süti nála; Sátrában alusztok, a széltül is ó: Fiaim, hozzá köt a hála! " Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl! Mint bástya, feszült meg romlott torony alján: Jó kardja előtt a had rendre ledűl, Kelevéze ragyog vala balján. "Rusztem maga volt ő!...
"Serbet, f�ge, p�lma, sok d�li gy�m�lcs, Mit csak terem a nagy szult�n birodalma, J� illatu f�szer, �s dr�ga ken�cs... Ali gy�zelem-�nnepe van ma! " Hadd z�gjon az �lgyu! pog�ny Ali mond, �s pattog a bomba, �s r�pked a gr�n�t; Minden t�zes �rd�g n�pet, falat ont: T�ri Dr�gel sziklai v�r�t. "Sz�p �rfiak! a nap nyugv�ra hajolt, Imm�r f�di v�ll�t b�borszin� kaft�n, Sz�l zend�l az erd�n, - ott leskel a hold: Idekinn hideg �j sziszeg azt�n! " A v�r piac�ra ez�st�t, aranyt, Sok nagybecs� marh�t m�gly�ba kihordat; Harcos parip�i nyihognak alant: Sz�gyeikben t�rt keze forgat. "Azt�n - no, hisz �gy volt! azt�n elesett! Z�szl�s kopi�val h�s Ali temette; Itt nyugszik a halmon, - r�vid az eset -; Zengj�tek Alit ma helyette! " K�t dalnoka is volt, k�t �rva fi�: �lt�zteti cifr�n b�rsonyba puh�ba: Nem hagyta csel�dit - ez�rt �li b� - Vele halni meg, �cska ruh�ba'! "S k�ld�tt Alihoz... Ali d�s, Ali j�; L�ny-arcotok' a nap meg nem s�ti n�la; S�tr�ban alusztok, a sz�lt�l is �: Fiaim, hozz� k�t a h�la! "
[ARANY J�NOS] SZONDI K�T APR�DJA - Arany J�nos - SZONDI K�T APR�DJA (Hanganyag) Felh�be hanyatlott a dr�geli rom, R� visszas�t a nap, �d�z tusa napja; Szemk�zt vele ny�jas, sz�p z�ld hegy-orom, Tetej�n lobog�s hadi kopja. K�t ifiu t�rdel, kez�kben a lant, A kopja t�v�n, mintha volna fesz�let. Zsibongva had�val a v�lgyben alant Ali gy�zelem-�nnepet �let., M�rt nem j�n a Szondi k�t dalnoka, m�rt? B�lb�l -szavu r�zs�k k�t mennyei bokra? Hadd f�zne dalokb�l gy�ngysorba f�z�rt, Odaill�t egy huri nyakra! ' "Ott z�ldel az orm�, fenn z�ldel a hant Z�szl�s kopi�val a gyaur basa s�rj�n: Ott t�rdel a gy�ngyp�r, kez�ben a lant, �s pengeti, pengeti, s�rv�n:"... S hogy felj�ve M�rton, az oroszi pap, Kev�ly �zenettel a b�sz Ali k�ldte: Add meg kegyelemre, j� Szondi, magad! Meg nem marad itt anyasz�lte. "Sz�p �rfiak! imm�r e puszta halom, E kopja t�v�n nincs m�r' zengeni t�bbet: Jertek velem, ottlenn �ll nagy vigalom, Odalenn v�r m�ziz� s�rbet. -" Mondjad neki, M�rton, im ezt felelem: Kegyelmet uradt�l nem v�r soha Szondi, J�zusa kez�ben k�sz a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni.
s hogy harcola még, Bár álgyugolyótul megtört ina, térde! Én láttam e harcot!... Azonban elég: Ali majd haragunni fog érte. " Mint hulla a hulla! veszett a pogány, Kő módra befolyván a hegy menedékét: Ő álla halála vérmosta fokán, Diadallal várta be végét. "Vége mikor lesz? kifogytok-e már Dícséretiből az otromba gyaurnak? Eb a hite kölykei! vesszeje vár És börtöne kész Ali úrnak. " Apadjon el a szem, mely célba vevé, Száradjon el a kar, mely őt lefejezte; Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé, Ki miatt lőn ily kora veszte!