Kotsis Iván tervei alapján épített szocreál architektúra részletei. Az I. emeleti, egykori metszettárban több négyzetméternyi felületen a Hauszmann-periódusból származó gipsz párkány, az oldalfalakon stukkó keretelő tagozatok, valamint a Szent István-terem melletti folyosó párkányfrízének stukkó ornamensei kerültek elő. háborús pusztítások után 1952-ben Kotsis Iván lebontván az teljes korábbi alaprajzi szerkezetet a pártközpont összekötő csarnokául szolgáló háromhajós tereket alakított ki, az emeleti termek nyugati végfalán egy-egy apszidiális fülkével, amelyek most tárultak fel újra a feledésből. Archívumból múzeum? A műemléki gyűjtemények múltja, jelene, s jövője (? ) Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. 10. 14. hétfő 18 h. Bakó Zsuzsanna - Köntzey Mercedes: Archívumból múzeum? műemléki gyűjtemények múltja, jelene, s jövője (? ) Fotótár – Könyvtár – Tervtár – Tudományos irattár 1872. április 11-én Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter életre hívta a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságát (1881-től Műemlékek Országos Bizottsága – MOB).
12. 09. hétfő 18 h. Bevezetőt mond: Káldi Gyula építész Pákei Lajos építész és a kötet bemutatását követően a szerző Hadik András művészettörténésszel beszélget. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában idén nyáron jelent meg Gy. Dávid Gyula: Pákei Lajos hagyatéka. Egy századfordulós kolozsvári építész tervrajzai, rajtervei, gyűjteményei című könyve. A könyv egy repertórium-adattár, amely – félezer oldalon – veszi számba az építész több mint ezer tételből álló ránk maradt, de az elmúlt, lassan száz év alatt szétszóródott örökségét a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárától, a budapesti gyűjteményekig. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (amely intézmény az Építészeti Múzeum tetszetős anyagán kívül az egykori Országos Műemlék Felügyelőség tervtárának gazdag gyűjteményét is magába foglalja), a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának terv és dokumentum gyűjteménye, a Magyar Nemzeti Galéria családi arcképei mind-mind további, az életművet vizsgáló kutatás, összefoglaló és elemző feldolgozás lehetőségét nyújtja, rója ránk feladatul.
A drónok iránt napjainkban tapasztalható megnövekedett érdeklődés, valamint számos területen történő robbanásszerű terjedésük szükségessé tették a civil szervezet átalakulását. Ma már nem kizárólag az innovatív technológia iránt érdeklődő lelkes amatőrök, hanem a professzionális alkalmazásokat gazdasági tevékenység keretében végző vállalkozások is nagy számban használják a drónokat, így a megváltozott körülményekhez kellett igazítani a DOE működését is. A DOE – az átalakulást követően – már nem csak a hobbisták, hanem a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások képviseletét is a zászlajára tűzte. A DOE fent megfogalmazott küldetésének sikeres végrehajtásához szükséges az Egyesület működési kereteinek megteremtése, a szakmai, pénzügyi és szervezeti feltételek biztosítása. Ennek érdekében megtörténtek azok az átalakítások, amelyek megteremthetik a szervezetünk professzionális működésének alapjait. A vezetőváltásokat követően megtörtént a pénzügyi helyzet stabilizálása, a tagi hozzájárulások újragondolásával és az új tagok toborzásával.