26. 00:05 Hasznos számodra ez a válasz? 9/18 anonim válasza: 64% "- ja, bocs nem ide... :D (" Kb. annyi a valószínűsége a véletlen üzenetküldésen (facebookon) mint kivenni a puskát a páncélból, kivenni a hozzávaló lőszert majd megtölteni és VÉLETLENÜL agyonlőni a kisszobában fekvő apát aki mellesleg veri a családját majd a rendőrségnek azt vallani, hogy csak tisztogattad a páncél kulcsát... 05:22 Hasznos számodra ez a válasz? 10/18 anonim válasza: 100% Nekem eddig mindig úgy kezdték a beszélgetést az ismeretlenek, hogy: Szia, mizu vagy hogy vagy; valami ilyesmivel. Szerintem ez jó, ha szimpatikus vagy kép alapján a lánynak, akkor vissza ír, vagy ha esetleg nem is vagy az de kedves a lány, akkor is. Én legalábbis mindenkinek visszaírok, hiába tudom előre, hogy mit akarnak. A lényeg, hogy ne ragadj le ott, hogy a köszönés és a "mizu" után nem kérdezel semmit, hanem azt várod, hogy ő kérdezgessen és írjon neked. A másik, hogy ne az legyen a harmadi mondatod, hogy bejössz, meg szép vagy. Beszélgess vele, ismerd meg és ha már beszéltek egy ideje, akkor mond neki.
(Ha a főoldalon megadod az email-címed, megkapod Wordben azt a jellemrajz-kérdőívet, amit én használok. ) 3) Legyen vázlatod! Tervezd meg a cselekményt. Tudd, hogy honnan indul el a főszereplőd és hova érkezik meg. Mi az a lecke, amit a történet során meg fog tanulni? Mi az, amit te mindezzel el szeretnél mondani? Mi a történet üzenete? Most töltsd ki a közbeeső részt: mutasd meg az utat, ami elviszi a szereplődet a sztori végére. És hogy hogyan? Úgy, hogy állíts mindig akadályokat az útjukba. Mindenki útjába! Ha Géza karambolozik, arra érjen haza, hogy kirabolták a lakását. Ha Józsi szerelmet akar vallani, csörrenjen meg a telefon. Ha Rita végre összeszedi a bátorságát, hogy a befagyott folyóra lépjen, szakadjon be alatta a jég. Ne kíméld őket, mert ha minden flottul megy a könyvedben, akkor... igen, kitaláltad: unalmas lesz! ( Hosszabb cikket is írtam erről itt. ) 4) A párbeszéd és a leíró részek legyenek egyensúlyban! Főleg regényben rettentően unalmas tud lenni, ha hosszú leíró részeket tartalmaz, főleg, ha olyan szituációkat is leíróan mond el, ahol az emberek valójában beszélgetnek.