Ön találkozott már hasonlóval? " Árcímkés megtévesztés a hiperekben Pharrell Williams Pharrell Williamst választotta idén az év divatikonjának az Amerikai Divattervezők Tanácsa...
Sárga csekk költségei - ki köteles viselni? dr. Zugfil Tamás, 2008. augusztus 01. - péntek 17:01 Címkék: díj, szolgáltató, kiadvány, víz, gáz, áram, telefon, jog, szerződés, posta, fogyasztóvédelem Az elmúlt hetekben felkapott téma, hogy vajon ki köteles fedezni a "sárga csekk" (készpénz átutalási megbízás) költségeit. A vita egyes szolgáltatók valamint fogyasztóvédelmi szervezetek és a Fogyasztóvédelmi Hatóság között folyik. Alapjául a szolgáltatók azon törekvése szolgál, hogy különböző indokokra hivatkozva megpróbálják a készpénz átutalási megbízások költségeit a fogyasztókra hárítani. Jelen cikkünkben kizárólag a vitával kapcsolatos jogi hátteret ismertetjük, etikai szempontból nem kívánjuk megítélni a szolgáltatók eljárását. Számla vagy csekk? Olvasónk korábbi cikkeinkben már értesülhetett arról, hogy a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) a UPC ügye kapcsán eljárást kezdeményezett a Fogyasztóvédelmi Hatóságnál. Álláspontjuk szerint a UPC tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott előfizetőivel szemben, amikor papíralapú számlák alapján, nem elektronikusan fizető ügyfelei számára többletköltséget számlázott ki.
Erre vonatkozó szabályt tartalmaz a Polgári Törvénykönyv 292. § (1) bekezdése, mely szerint a pénztartozás teljesítésének helye - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosult lakóhelye vagy székhelye. Ennek megfelelően a kötelezett (esetünkben a fogyasztó, hiszen ő tartozik pénzzel a szolgáltatónak) a pénzt közvetlenül átadhatja a jogosultnak, de a fizetésre bankszámlák közötti elszámolással is sor kerülhet. Megállapíthatjuk tehát: a kötelezettnek (fogyasztónak) kell gondoskodnia arról, hogy a pénz a jogosulthoz (szolgáltatóhoz) megérkezzen. Ennek megfelelően az ebből eredő költségeket is a kötelezettnek kell viselnie. A Polgári Törvénykönyv e szabályától azonban a felek egyező akaratuk esetén eltérhetnek. A szolgáltatók általában Általános Szerződési Feltételeikben illetve Üzletszabályzataikban rendelkeznek a számla kiegyenlítésének módjáról, illetve költségeiről. Ez rendszerint úgy történik, hogy a szolgáltatók különböző fizetési módokat ajánlanak ügyfeleiknek (általában a fent említett négy megoldást), melyek közül az ügyfelek szabadon választhatnak.
Micskei Lajos 2012. október 8. hétfő 12:08 A postán sem fogjuk megúszni a tranzakciós "illetéket". A sárga csekkes befizetéseknél az 1 ezrelékes tranzakciós adót a Posta vagy a szolgáltatók fizetik meg. De szakértők szerint a végén így is nekünk kerül majd többe, hogy befizessük a számlánkat. Ez a cikk 90 napnál régebbi Olvasása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. A regisztráció ingyenes. Login név: Jelszó: Visszamegyek vagy
Az előbbiekben ismertetett fizetési módokat és azok költségeinek viselését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a szolgáltató egy esetben viseli a számla kiegyenlítésének költségeit, mégpedig az ún. sárga csekken történő befizetés esetében. Minden más esetben a fogyasztó viseli e terheket. Felmerül tehát a kérdés: akkor beszélhetünk hátrányos megkülönböztetésről, amikor azonos szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók esetében a fogyasztók egyik csoportja maga köteles viselni a számla kiegyenlítésének költségeit (átutalás, csoportos beszedési megbízás), a másik csoport számlakiegyenlítési költségeit viszont a szolgáltató magára vállalja, vagy akkor, ha minden fogyasztó egyformán köteles viselni a számlakiegyenlítés költségeit? E nézőpontból szemlélve inkább a jelenlegi helyzet tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek a fogyasztók egy meghatározott csoportjára nézve. A számla kiegyenlítésének költségei Érdemesnek látszik ezt követően megvizsgálni, hogy a számla kiegyenlítésének költségeit általánosságban vajon kinek kell viselnie.
Ha tehát a felek megállapodnak a teljesítés szabályaiban, a fizetési módozatok és költségek ennek megfelelően alakulnak. Erre irányuló megállapodás hiányában viszont a fogyasztó köteles gondoskodni a pénztartozás megfizetéséről, így az ezzel járó járulékos költségek is őt terhelik. Jogszerű-e a költségek áthárítása? - ezt vizsgáljuk a következő oldalon! Feljelentő 1222, 2012-10-12 13:41:00+02 "Marianna házat vásárolt, ám a gázszolgáltató addig nem hajlandó visszakapcsolni a szolgáltatást, míg az előző tulajdonos által felhalmozott tartozást ki nem egyenlíti. " Kifizettetné a volt lakó gáztartozását az új tulajjal a szolgáltató 1222, 2012-10-03 17:31:00+02 "Miklóst is felkeresték az egyik közműszolgáltató munkatársai, hogy lecseréljék mérőóráját. A történetet nyilván önök is kitalálták: sérülést találtak a mérőn, majd érkezett a több százezres csekk. " Sérült plombát találtak, feljelentették áramlopásért 0, 2012-09-28 15:51:00+02 "Viktor úgy véli, felfedezett egy kereskedői trükköt, ami a vásárlók árérzékenységére és egyben felületes vásárlási szokásaira épít.
E megoldás tehát nem jár költségekkel, kényelmesnek azonban semmiképpen sem mondható. A legköltségesebb, de legbiztosabb fizetési mód Negyedik megoldás a népszerű "sárga csekk", azaz készpénz átutalási megbízás. Ez esetben a fogyasztó a szolgáltatás díját postán fizeti be, a számlához mellékelt sárga csekken. A sárga csekkel történő fizetés azonban nem ingyenes, sőt. Az előbb említett megoldások közül feltétlenül ez jár a legnagyobb anyagi ráfordítással. A Magyar Posta Pénzforgalmi Szolgáltatásainak Általános Szerződési Feltételei tartalmazzák a posta pénzforgalmi szolgáltatásainak díjait. Ennek megfelelően a készpénz átutalási megbízás díja az átutalt összeg 3. 6 ezreléke, plusz átutalásonként átlagosan nyolcvan forint. Eszerint egy tízezer forintos, sárga csekkes befizetés költsége 116 forint, harmincezernél pedig már 188 forint. Ezt a költséget azonban eddig a csekk kiállítója (azaz a szolgáltató) viselte, nem a szolgáltatás igénybevevője. Hátrányos megkülönböztetés vagy egyenlő feltételek?
Ez történhet interneten keresztül, illetve a pénzintézet ügyfélszolgálatán keresztül, személyesen is. Az átutalás szinte kivétel nélkül költségekkel jár, mely költségeket a számlatulajdonos, tehát a fogyasztó köteles viselni. A legnagyobb hazai pénzintézet díjszabása szerint az egyszeri elektronikus átutalás díja az átutalt összeg egy ezreléke, de minimum 110 forint. A csoportos beszedési megbízás esetében a fogyasztó arra hatalmazza fel a szolgáltatót, hogy az saját maga nyújtson be a javára szóló átutalási megbízást a fogyasztó számlája terhére. A pénzmozgás (átutalás) költségeit azonban ebben az esetben is a fogyasztó köteles viselni, az átutalás díját ugyanis az ő számlájára terhelik. A csoportos beszedési megbízás díja a legnagyobb hazai pénzintézetnél az átutalt összegtől független, sikeres átutalás esetén alkalmanként 45 forint. Az egyetlen fizetési megoldás, amely nem jár költséggel egyik fél számára sem, a közvetlen készpénzbefizetés. Ebben az esetben ugyanis a fogyasztónak minden hónapban személyesen kell kiegyenlíteni számláját az adott szolgáltató ügyfélszolgálatán, mégpedig készpénzes befizetéssel.
A FEOSZ állítása szerint a számla kiállítása a szolgáltatás elválaszthatatlan része, az nem okozhat többletköltséget a fogyasztó számára. Míg a számla kiállításának kötelezettsége a szolgáltatót, addig a számla kiegyenlítésének kötelezettsége a fogyasztót terheli. A szolgáltatók által a számlához mellékelt sárga csekk ugyanis nem maga a számla, hanem a számla kiegyenlítésének egyik módját lehetővé tevő nyomtatvány. Számla kiegyenlítésének módjai A 21/2006 (XI. 24. ) MNB rendelet rendelkezik a pénzforgalom lebonyolításának szabályairól. A rendelet 16. §-a felsorolja a Magyarországon alkalmazható fizetési módokat. Jelen cikk szempontjából szóba jöhető fizetési megoldások a következők: - egyszerű átutalás - csoportos beszedési megbízás - közvetlen készpénzfizetés - postai készpénz átutalási megbízás A szolgáltatók az esetek nagy többségében e fizetési módozatokat kínálják ügyfeleiknek. Mindegyik megoldásnak vannak azonban hátrányai, adott esetben költségei. Egyszerű átutalásról akkor beszélünk, amikor a fogyasztó megbízza a számláját vezető pénzintézet et, hogy az általa meghatározott összeget utalja át a szolgáltatónak.