Eredetileg a könnyű rumokat főként koktélokban, míg az arany és sötét fajtákat magukban fogyasztották vagy konyhában használták, de ma már ez utóbbiak is inkább koktélösszetevőkként népszerűek. Hosszabban érlelt, felső kategóriás rumok is léteznek azonban, melyeknek – például a minőségi whiskyhez hasonlóan – önmagukban vagy jéggel fogyasztva is magas az élvezeti értékük. A Karib-szigetek kultúrájának meghatározó eleme a rum, és gyakran a Brit Királyi Haditengerészethez vagy a kalózokhoz kötik. A rum fizetőeszközként is működött, például a rabszolga-kereskedelemben, szervezett bűnözésben vagy felkelésekkor (például az amerikai függetlenségi háborúban vagy az ausztrál rumlázadás alatt). Nevének keletkezéséről a cukor latin nevének (saccharum) rövidülése tűnik a legvalószínűbbnek. Más források szerint a rumbillion, "zűrzavar" szóból ered. Története [ szerkesztés] Eredet [ szerkesztés] Rumoskorsó, 1790-ből, National Museum of American History, USA A rum elődei már az ókorban kialakultak. A cukornádszirupból erjesztett italok valószínűleg az ókori Indiából vagy Kínából terjedtek el.
Néhány koktél, amelyben Malibu kókuszos rum is felhasználásra kerül: Rainbow Shots, Vampire Bite Tipp (kókuszdió vásárlása): – A vásárlás előtt rázzuk meg a kókuszdiót. Az a jó, amiben még van egy kevés víz, de nem túl sok. – Ellenőrizzük a kókuszdión a három bemélyedést: ha ezek penészesek, semmiképp se vásároljuk meg. Hozzávalók: 1 db érett (barna héjú) kókuszdió fehér húsa 1 üveg (7, 5 dl) fehér rum 1, 5 csésze víz 12 uncia (kb. 1, 5 csésze) kristálycukor Tipp (kókuszdió feltörése, húsának kiszedése): Tartsuk magunk felé a kókuszdió azon végét, melyen 3 kisebb mélyedés található, és fordítsuk úgy, hogy azok egy arcot formázzanak (felső 2 a szem, az alsó mélyedés a száj). Az alsó lyukat (amelyen keresztül könnyebben feltörhető) egy csavarhúzóval vagy dugóhúzóval fúrjuk át, majd öntsük ki a gyümölcsből egy tálba a kókuszvizet. Ezután törjük ketté egy kalapáccsal vagy húsklopfolóval a kókuszdiót úgy, hogy elfektetve, merőlegesen a gyümölcs közepére több ponton (kicsit mindig fordítunk rajta) erős csapásokat mérünk.